Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

8. szám

— 115 — A borkő valami külön viszonyban áll a gyomorral, mivel már csak a sejtszövetbe, vagy pedig valamelly visszérbe (vena) fecskendeztetve állandóan undort, hányást, sőt néha hasmenést is hoz elő ; azonban mindez csupán kisebb vagy középszerű adagokra következik , mert nagyobb vagy talán hosszabb ideig folytatott adagok izzadságon kivűl sein föl sem aláfelé nem okoznak kiürítéseket, s mégis rendesen csillapodni szokott rája az edényrendszer , (az ér perczenként 15—20 ütéssel tesz kevesebbet) mi már néhány szeinerre rendesen mutatkozik, ez különben nem történhetnék, hacsak a borkő ereje különösen az idegek által nem terjesztetnék. A gyomorba jutott hánytató annak takonyhártyája segedelmével a hasfonatra (plexus coeliacus) , ez által a szívfonatra (plexus cardiacus) , bolygidegre (nervus vagus) , s végre a vérkészitést és tengéletet (vegetatio) rendező egyéb idegekre is hatást gyakorol, mellyekre a nagy adagu borkő csilIapítólag, leverőleg , béuitólag (paralysirend) munkálódik, mi« ért is undor , hányás, hasmenés , hideg izzadság , lassú érverés , ájulások , stb. következnek reája. Ezenkívül valamennyi el- és kiválasztások szaporodnak , a vérnek vegyitéki viszonyai megváltoznak, s illy módon az egész tengélet más színt ölt magára. Sokan hiszik, hogy a borkő egyéb hánytatok példájára az által idéz elő hányást, hogy a gyomor takonyhártyáját izgatva azt izgékony (erethicus) állapotba helyezi, vagy pedig fölebbvitel utján az áthasonlítás (assimilatio) által gyakorolja fölebbérintett hatásait. Ezen két utóbbi állítás azonban kevesebb valószínűséggel bír az elsőnél, melly a borkő hatását idegek által magyarázgatja. — Mert tudjuk , hogy már undorító tárgyakra való gondolat is elégséges undor és hányás előidézésére , ennek tehát a gyomoridegektől kell függnie , mellyek részint közvetlenül részint közvetve hasonló változásokra ingereltetnek; de e mellett vannak még más szerek , mellyek a gyomor takonyhártyáját jobban ingerlik a hánytató borkőnél a nélkül, hogy undort vagy hányást okoznának , s jólehet hányás következhetik , ha a gyomor lobos állapotban van , azonban ez nem mindenkor szokott történni. Ha a borkő egyedül a gyomor takonyhártyájának izgatása által munkálódnék , akkor használtatása alkalmával az érütésnek szaporábbra vál7*