Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)
1-7. szám
( ** ) Hogy a mesterséges ásványos vizek készítésében jelen idő szakunkban hires Struve vezérlete alatt roppant előmenetelek tétettek, nyilván kitűnik több vizgyárnokok (hydrologus) adatibol, *) miért is ezeket tagadni annyit tenne, mint vakmerő előítéletekkel birni. Európában jelenleg számos intézetek vannak , hol a mesterséges ásványos vizek a legnagyobb szorgalommal és ügyességgel kászitetnek, és minden megkívántató pontossággal kényelmesen, és czélszerüen használtatnak. Hlyen intézetek vannak Némethonban Dresdában , Berlinben , Lipcsében, Regiomonlban , Hamburgban. — Franczhon fö városában, nem számítván a kisebb intézeteket, vagyon két nagy fényes intézet Tivoli, és JVéothérmes név alatt. Olaszországban vagyon Oleggio városátol nem messze egy regényes helyen,— s hasonló Angliában Brighlonban.— Svédországban Stockholmban és Gothenburgban,— Daniában Koppenhágában. — Oroszországban Moszkvában , Pétervárolt y Rigában, fídes*) J. L. A. Kreysig über den Gebiauchder natürlichen und künstlichen Mineralwässer 1824. A. Idler über den Gebrauch und die Wirkung künstlicher Mineralbrunnen. 1825. A. íátler . Theoretisch-praktisches Handbuch der Heilquellenlehre. 1838. A. Tetter. Allgemeines Biunnen- und Badebuch. 1840. A. Vetter. Annalen der Struveschen Brunnen-Anstalten. 1841. Oxnn. Physikalisch-medizinische Darstellung der bekannten Heilquellen. 2te Aufl. 1839. Gräfe. G. v. Jahrbücher für Deutschlands Heilquellen 1836— 1840. J. A. Struve. Über Nachbildung der natürlichen Heilquellen 1-stcs Heft 1824. 2-tes Heft 1826 Gh. H. Schmidt Die Fabrikation der künstlichen MineralWässer. 1840 F.. JJ. Mayer. De aquis mineralibus artefactis disert. inaug. Budae 1841. Anleitung zur Verfertigung künstlicher Mineral-Wässer von F.. Snuheiran aus Hein Französ. Leipzig. 1840.
