Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

1-7. szám

( 57 ) . sze a gyulóval vegytanilag s legszorosabban egyesül; — másik csekélyebb része pedig lazabb kapcsolatba jővén szabadabban tapad a vizhez, s ez okbul valamint a víztől könnyebben elválasztathatik, ugy minden bélyegző tulajdonait el sem veszti. Hogy pedig az eszmét példával megvilágosítsam, a kelted sókat hozom fel, mellyekben a savnak egyik része az alaptesttel szorosan egyesülve, minden bélyegző tulajdonait elveszti, s azokat közösekkel eseréli fel;— mig a másik az alaptesttel szabadabban frigyesülve, bélyegző tulajdonait némi részben megtartja, és sokszor mint sav visszahat, mellyet ez okból szabad savnak ;— acidum liberum— nevezünk ; szerintem tehát a viz a savitóhoz vegytani vonzalommal bírván, nem a levegőt, hanem annak savitóját köti le, ha bár kisebb mértékben is, mint azon test, mellyet Thenard 18l8-ban fedezett föl, s melly azóta Aqua oxygenata név alatt ismeretes ugyan, de a gyógyászatban mind eddig érdeme szerint meg nem becsültetett. — Már Prystley gyanitá; hogy a vízben lekötött levegő savitóban gazdagabb a légköri levegőnél. Gay Lussac és Humboldt kísérletiből pedig kiviláglott, hogy azon levegő részecskék, rnellyek főzés által a vizböl kikotortatnak , eleinte kevesebb, későbben pedig 33— 34 rész savitót mutatnak. — Márpedig a vegytannak egyik alapelve szerint, mellyet még eddig semmi tapasztalási adat meg nem hazudtolt, s mellyet egykori Okt atomiul,— kit ezen körben hasztalan keresnek szemeim, de kinek neve közöttünk örökké élni fog, — számtalanszor hallottam, — a vegytani testeknek lényeges alkatrészei valamint mindig és mindenütt ugyanazok, ugy mindig és mindenütt ugyanazon mérték arányban egyesülnek. — Mi különösen a légköri levegőt illeti, azt legnagyobb hirű vegynökök minden helyzetben, s viszonyban vizsgálták , s mindenütt 21 rész savitól, 79 rész fojtó léggel egyesülve találtak. Tehát csak egyedül a vízben 31 — 34 rész