Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)
22. szám
( 344 ) lelenczek (találtgyermek) vérét. Olly esetekben, hol lobosjelenségek mutatkoznak, leghi/.tosb úton fogunk járni, ha gyöngén lágyító, de kétségkívül hatalmasan enyhítő gyógymódot követünk. A nyákos főzetek, kiváltképen kosborgyökérböl, mint ital, gyógy- és tápszer egyiránt jótékony hatást gyakorolnak. Alkalmatos szerek még továbbá, az olajos, nyákos egyvelegek; tápláló anyagból adott csőrék; lágyitó borogatások ; a malátából meg koesonyából készített fürdők. Könnyen megtörténhető , hogy a fekélyek rút külseje , a véres, genyedékes székelések, és a szembetűnő •oványodása sápadása a betegnek, tévútra vezeti az orvost, 8 arra határozza, hogy ez egyszerű s keveset igérő gyógymódot elhngyja, és erősítő s zsongitó szerekhez nyúljon; ámde mindenkor a beteges egyén nagy kárával történik a gyógymódnak,e változtatása, mit én saját ta< pasztalásom után eléggé bizonyíthatok. — Csupán egyetlen gyógyszert vehetek ki amaz osztályból, a timsót: melly a benne létező kénsavtartalomnál fogva, ennek jótékony erejével bír; de az agyagföld által hasmenést okozó erejétől megfosztaték. A fönebb leirt gyógymód által, timsót is használva, olly gyermekeket szabaditék ki a halál forkábol, kiknél sem a tudomány , sem a tapasztalás legkisebb reményt sem nyújtott az életben maradáshoz.— Mielőtt bevégezném e tárgyról való értekezésemet, szólanom kell még a szopásról, a fürdőkről, ós a kórjeles gyógyításról (cura symptomatica). IIa a gyermek, mielőtt korára nézve egy éves volna, aszályban sínlődik; sokkal nehezebben éretik czéJ, nem adatván néki táplálékul az anyaihoz hasonló langyos téj; ha pedig már meglehetős magas fokra fejlődött ki a baj , és épen a fönebb említett lobos állapottal van szövetkezve, ezen tápszer, tudniillik a téj nélkül, egyáltaljában nem számolhatni szerencsés sikerű or-