Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

21. szám

( 327 ) döglött, sőt már halál előtt jóval hegedt vérrel valának a/, edények telvék, ollyannal, minő a tiszta folyó hugyaggal vegyitett vérhői szokott támadni. L. tehát ezen vörösséget épen nem hiszi lobos természetűnek, hanem egyedül a vér vegyitéki változásából származtatja azt, mondván: bogy a vért, az égvény (alcali) bnzeréjénél fogva minden híg részétől megfosztá. A sóviz szinte megvörösitvén a kíilbőrt, egyszersmind elöli az állatokat; azonban itt a vér higabbá változván, festvényét (Färbesfoff) elveszti, L. tehát a bekövetkező vörösséget ezen vegyitéki változásbul magyarázva, annál kevesbbé hajlandó azt lobjelenségnek tekinteni, mivel a vérnek il'yes tulajdonságát mesterségesen hozzávegyiíett iengersó segedelmével igenis könnyű előidézni. Többször ismételt kísérletek mutaták, hogy nagyító alatt az izzóvasboz néhány vonalnyi távolságra közelített ujközötti hártyájában a békának nemcsak csöndesebb lett a vérkeringés, de az rövid idő alatt minden észrevehető edénytágulás nélkül meg is szűnt. Ellenben 2 — 3 hüvelyknyi távolságra szaporább lett a vérkeringés, c mintegy óranegyed múlva szerfölött sebessé változva, olly pontokon is mutatkozott, hol azt különben látni nem lebete ; ha pedig lassanként mindinkább kőzelítetett az izzóvá*, ugy előbb a kisebb, azontúl pedig a vastagabb edényekben állván be vérhegedés, végre minden keringés megszűnt.— L. mindezen változásokat egyedül physikai hatásbul magyarázza meg. Ezen kísérletek a párisi orvosegyesület jelenlétében többszörösen ismételtetvén, csakugyan az sült ki , hngy a hidegvérű állatok vérnedvének inérsékménye az őket környező médiumtól függ; s ha némellyek, mint, például Geudrin hólyagokat tapasztaltak a béka bőrén bőségre emelkedni , az kereken hamis állítás, mert illyeseke* még a forróvíz sem hoz elő , mert ez csak felbőrétől fosztja m^g a test, felületét, mint azt testtől elmetélt tagokon is eszközleni képes; — ezen változás sem egyéb