Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

21. szám

( 334 ) kás hákogás (scrcatus), kelemetlen szájíz, étekundor 3 sőt ökröndözés bántják leginkább a beteget, A megtört betegségnek első jelei közé a szabadabb székelés tartozik , mire a fej és szivgödör megszabadul, étvágy és álom mutatkozik, a vérkeringés lecsillapodik , megtisztul a vizellet, végre pedig visszatérvén az erő és lelki vidorság, tökéletes egesség áll be. Könnyű átlátni, hogy az elhanyaglott vagy rosszul orvoslott betegség, lappangó gyuladás, életműves elfajnlások, emésztési bajok , elaszás , sorvasztó láz és több eféle kimenetelek által végre csakugyan veszélyes véget okozhat. Okok. Legtöbben esnek ezen betegségbe azok közül, kik elhanyagolt váltólázakban szenvedtek, vagy hol ezen baj idétlenül kiilönszerrel nyomatott el, másoknál hevitő italok, gyakoribb lelki mozdulatok, vagy sokszor valami kézmű által okozott szívgödör táji nyomás vannak káros befolyással. Kórisme. (Diagnosis). Hogy a májlob ezen neme könnyen játszhatik más betegségi szerepet, már onnét kitetszik , hogy azt eddig egészen elmellőzve le sem írták az orvosok. A gyoniorbeli tehetetlenség és fájdalom csakugyan gyakran olly atyaíias alakot visel vele , hogy majdnem mindég amazok rendébe soroltatott légyen. IIa az orvosok a nehéz emésztést, különféle okokbul származható jelenségnek tekintették volna, ugy a baloldali idült inájlobot, mint a tágas értelemben vett nehéz emésztés alatt lappangó bajt, már régen fölfedezték volna. Azonban legtöbben a gyomorfehetetlenségben keresvén a nehéz emésztés okát, ha az illy elővéleményen alapult gyógymód szerencsétlenül esett ki, azt inkább a baj nyakasságának , mint a hibás kórhatárzatnak tulajdoniták. A kérdésben forgó betegségnek a nehéz emésztés egyedül, még pedig kezdettől fogva folyvást hűséges kísérője, azonban a hasonló baj ama nemétől, melly gyomorgyöngeségböl származik, az által különbözik, bogy a mutatkozó kórjelenségeknek szívgödörtáji tapo-