Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)
20. szám
( 317 ) talni a vér rovására, továbbá, hogy a máj fölebb emiitett működéseinek hírtelen való fenakadása (Paralysirung), a vér szertelen szénős állapotját helyre hozta; és hogy végre, az ezen betegségben meghaltak vére vegytanilag megvizsgáltatván, semmi idegen részt nem tüntetett elő , hanem a vér tömérdek savjának kiürítése miatt, benne aránylag igen sok róstonya (übrina) találtaték (S. Berzelius Lehrbuch der Chemie üb. von F. Wöhler, Dresden und Leipzig, 1840. 9. Band. Seite 106). Az iliy igen sok szénővel ellátott vér, keringett ugyan a tüdőkön és szivén keresztül, mégis kékkóros szint kapott a cholerában levők bőre, a nélkül hogy azt a tüdők vagy szív életművi hibájának lehetett volna tulajdonítani. — Mindezen felhordott okok, azt hiszem , elegendők arra , hogy bebizonyodjék ; mikép a kültakarók kékkóros szine az altest életműveinek beteges mibenlétéből származhat ik. Természetében levén az embernek azon sajátság, miszerint az űj tárgyakat az őket illető szakba sorolja, hogy igy rendesebb s kényelmesebb átnézetét birván a sok egyes tárgynak, az egészet könnyebben használhatóvá tegye: meg fognak önök is nékem engedni, ha én e még eddig igen gyér kóralaknak, a jelenkorban legszokottabb kórrendszerben természetéhez képest egy helyet inutatandok ki. Minthogy az általain leírt betegség idíílt egyetemes kór, melly a nedvkészítés hibás voltában, és a test silány táplálásában gyökeredzik; s aztán meg a kültakarók szabdaszerűtlen színével s a lágymerev részek petyhüdtségével, s végre az életerő csökkenésével nyilvánodik, az illyes esetek pedig Raimann szerint a senyvek (Cachexia) osztályába tartoznak (S. Handbuch der speciellen Therapie. 2. Band. §. 863) e jelen kórt is ezen osztályba kell igtatni ; még pedig, a senyvek második rendébe (ordo), melly a nedvkészítés kóros voltárol szól. Két faja levén pedig ezen rendbeli kóroknak ; egyik a
