Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

13. szám

( 205 ) Sárgaságban a köthártya és bőr sárga; a vizellet barna, fehér gyolcsot sárgára festő; a ganéj száraz, kemény és fehér. Húdkő jelei: vízellett erőltetés, büdös vizellet, ennek akadozása; vízsgáláskor az érez catheter megcsendülése; s apróbb kövecsek kiürítése. Köszvényben a beteg savanyút böfög fel, savanyút vizeli és izzad, kedvetlen, a hajlások fájnak, csontdagokat mutatnak ; epe, vizellet és izzadság kis mennyiségben választatnak és ürittetnek ki; többnyire férjfiaknál vagy öregeknél tapasztalható. Buja fekély dagadt, kemény gyuladt szélekkel bir; lapos felülete szalonna szinú, fájdalmatlan ; hamar terjed , s szomszéd ikrák daganatát okozza. Buja kórban bőrkütegek vörösréz színii foltokkal jelennek meg egész testen; különösen orr körül; imént leirt fekélyek emésztik a száj és orr üreg falait; fájdalmak hasogatják a csontokat, kivált éjjelenként; s néha álorcza gyanánt idült hurut, tüdővész, nehéznyavalya , szélhűdés, őrültség mutatkozik. Bujakóros fehérfolyás havi tisztuláskor is tart, jó indulatú akkor megszűnik. Görvély ben szemek könnyezők, csipások; orr czimpái, száj felső ajka puffadtak; nyak mirigyei dagadtak, kifekélyedtek, s belölök tej forma nedv szivárog. Siilyben foghúsok puffadtak, vérzők; száj lehellete büdös, bőr halvány, kék foltokkal rakott, izmok lágyak; lábak kivált térdben dagadtak, merők; önkénytes vérzések gyakorik, s a kifolyt vér öszve nem igen áll, hamar rothad. Fehérkórban az egész bőr, különösen szájajkak, szemhéjjak belső szine , nyelv, foghus halványak; havi tisztulás rendetlen; ütérverés gyenge, lassú. Kékkórban álom vagy pihenés alatt a betegen semmi kórjelek nem látszanak; mozgás, kiabálás , felhevülés alkalmával a bőr, különösen szájajkak és ujak el-