Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

11. szám

( 16« ) nak, meg van törve az út s munkásságuk eddigi eredményit öszpontosítva előadjuk. Ezen rendszer alakzatára nézve sok jeles vizsgálók észrevételeik szerint (Ehrenberg, Müller, E. Burdach, Valentin, Remak), kiviláglott, — hogy a test körzeti idegek, a tengidegektől (együtérzideg) ezek a középponti idegrendszertől az agy és gerinczagytól alakzati* lag külömböznek; — hogy a felsőbb külérzéki idegek (lát-hall -szag-idegek) histologiailag az agyvelőhöz hasonlók : — hogy a gerinczagy histologiai alakzatára nézve a kör idegrendszer és agy közti kapcsolatot képezi: — hogy minden ideg bizonyos mennyiségű középponti ideg rostokból, melly eket az agy, vagy gerinczagytól kap szerkeződik, a nélkül hogy ezen ideg rostok egész menetelük alatt egymással — mint a véredények — közbevetlen kapcsolatban jőnének, kivévén a végpontjokat, hol (Valentin, E. Burdach) kigyó idomzatban egymással egyesülnek. Működéseiről ezen rendszernek, különösen Bell Károly ügyelmeztete'se után, líjra alakúit nézetek kőitek fel. Bizonyos alapon nyugszik azon állítás s tapasztalmányokkal bebizonyítható; — hogy többnyire az idegek egyszersmind a mozgás és érzés eszközlői, úgy azonban, hogy tulajdon nemű eredeti idegrostok léteznek az érzés , tulajdon ismét a mozgás eszközlésére. Az agy idegei is—kivévén a külérzéki idegeket— birnak egyszersmind mozg- és érz-ideg rostokkal; jóllehet egyiknél ezek, másiknál amazok uralkodnak p. o. az arczideg » mozgást, a trigeminus pedig érzést eszközöl; — hogy az idegerőt, élet-, villany- s gálván erővel egyíteni balgaság : — hogy az idegek elválasztva az agy és gerinczagytól és halál után is egy ideig önélettel birnak s külső ingerek által működésbe hozathatnak; — hogy ezen ingerek, bár milly neműek legyenek is (villanyi, vegytani, küleröszaki) a mozgidegben csak mozgást, az érzidegben pedig csak érzést, szinte a külérzéki idegekben