Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)
10. szám
C 158 ) is képesek azok elszenvedésére, szóval az organicus élet egészen elenyészik. Ha a méreg mennyisége csak csekély volt, akkor varak képződnek, s az elhalt részek elválnak az egésségestöl. A himenyolvadék a vérbe is eljut , s vegre minden vérgolyók (globuli sangvinis) szövetségbe állnak vele ; vannak azonban több föl nem olvadó himenysavas sók, mellyek állati anyagok iránt semmi rokonsággal nem viseltetvén , minden veszélyes következés nélkül nagyobb mértekben is fölvétethetnek a testbe.— Idetartozik a dinner-tol fölfedezett Alkargen. Ezeknél fogva némi biztossággal kijelölhetni a határokat, mellyeken tul az emiitett anyagok megszűnnek méreg gyanánt működni. Mihelyt a testnek valamelly részébe annyi méreg jutott, hogy egyik állati parány (atomus) ugy, mint a másik szövetségbe léphetett amavval, akkor elmellözhetlenül balálnak kell köv etkezni;— ellenkező esetben az életet meg lehet még szabadítani, mert az életmű nem fertőzött része munkásságát megtartotta. Azonban vegytanos kísérletekből kitűnt, hogy az állati anyagok rendkívüli mennyiségben húznak a rágó higanyhoz és himenysavhoz, mert 100 szenier rostanyag (Faserstoff) kielégítésére himenysavbol 3 4/ l 0, rágó higanyból pedig 5'szenier elégséges, s ezen alapul az is, miért bir halálos hatással ezen két szernek csak parányi mennyisége is. Valamennyi ellenszernek (antidotum) hasonló mérgezéseknél az föladata, hogy a himenynek és rágó higanynak képességét elrontsák, minél fogva ezek az állati anyagokkal szövetségbe léphessenek. Azonban fájdalommal említhetni, hogy az emliteft mérgek ezen sajátságot* olly mértekben birják, hogy eme tekintetben semmi egyéb szerek fölül nem múlják azokat, s az illyes szövetséget csupán az élő festet nem kevésbé veszélyeztető más erőltetett vegytanos rokonság által lehetne fölbontani, A művészetnek tehát be kell elégednie azzal, hogy a méregnek ama részét, melly még szabadon áll , olly anyagokkal kösse össze, mellyek különben mérges