Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

8. szám

( ) Tietlen különerővel bírhatná a kórtüneményeket elháriritani, *) mert a tünemény nem az élet maga, hanem ennek viszsugára, és csak akkor, ha minden tüneményt összeszedénk, jutunk az élet szemléletére. Igen de a kóralakzatok mindig csak néhány tüneményre viszonylanak, mikhez minden egyes esetben olly kórjelek társakoznak, mellyek a betegeskedő egyediségében alapszanak. Mindazáltal a kórtüneményeket gyakran különféle körülmények,— mellyek elháritandók, — idézik elő. A görvély nem csitpán egyoldalulag a nyirkedények betegségeid nézendő, habár mirigydagok számosan szövetkezvék is mellé , hartem mint a legrégibb orvosok is álliták , az emvitő s tápiló életmüvekéül (organa chymiet. chyliíinationis) , mellyek aztán másodlagosan silány tápnedv készités által az egyetemes életinííségre kártékonyán hatnak;— a régiek Acre scrophtlosum-kt nem sorozhatni tehát, mint néhány ujabb orvos akarja , az; agyrémek közé. — A mirigydagokat a megváltozott emvitét s tápilút jeleiil nézhetni, de a mellyek koránsem teszik a görvély lényeges jellemét. Méltán állithatni, hogy a görvély kíilönkór, az azt olly megváltozása az életműségnek különösen az emvitéss lápitáinuh, melly bizonyos körülmények közt hasonló egyediség s ugyancsak hasonló okök befolyása mellett fejlődik ki mindig. — Általában szorosan meg kell különböztetni a s-oro Q vélyhórl a górvélyeklöl; az elsőnek t. i. jelesen a goivélykórnak oka az úgynevezett testalkatban fekszik, melly öröklött s nagyobbrészint. szüléktől ment át a gyermekekre, és igen gyéren siikerül á művészetnek megorvoslani azt; inig ellenben a görvélyek csak a kiileményl (ha^ bitus) vagyis a testalkatnak álorczáját jelentik, niik tápszerek és más világi tárgyak befolyása által okozfatvák. *) tiásd Burdach gyógyszeríanjának I. köt. §. 12, s *