Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

1-7. szám

( 9« ) Azon kivül a hibás eredmény elkerülésére azon testek, mellyek vizeny kifejlesztésére használtatnak, úgymint a horgany és a kénsav tökéletesen tiszták, kiváltképen himennyel befertőzve ne legyenek. Ezen két mód használtatott eddig többnyire a vegytudósok által, imitt amott kevéssé módosítva, s általa már kevés gyakorlotság mellett is többnyire bizonyos eredményhöz lebete jutni. A gyakorlatlant azonban ezen mód sokszor kétségben hagyja, úgy hogy a próbatételeket ismételni, vagy többféleképen módosítani szükséges lehet.—< Marsch J. Angol vegytudós által aziíjabb korban olly mód közöltetett, melly magát nemcsak a véghezviteli könnyüség, hanem a legkisebb mennyiség, minden kétségen kiviili kimutathatásának bizonyos eredménye által is minden más mód fölött különösen kitűnteti. Ezen műtétei leírása legelőször Marsch James szerzője által az edinburghi philosophiai Journalban, későbben pedig németre fordítva Dingler polytechnicai Journáljában adatott ki, és e következő. Miután a gyomor tartalma szorgalmason megvizsgáltatott , és az ő, úgy a belek hártyáiban semmi sem találtatott volna: az (t. i. a gyomor és belek) darabokra vagdalva 3 — 4 meszely vizzel, ehöz az égető hamagból (Ätzkali) néhány szemert adva, üveg csőtökben 1 — 1 l/

2 óráig főzetik. Az oldat sósav — vagy kénsavval, mellyek sem fojtósavval, sem pedig zöldennyel fertőzve ne legyenek, tulnyomóságig vegyitetik. Ezután vizeny kifejlesztésre alkalmas készület állitatik föl. A palaczkba horgany (Zink) darabok hányatnak, mellyekre a hosszú csövű tölcséren át a hígított kénsavból annyi töltetik, hogy a cső alsó vége néhány vonalra a folyadék alájöjjön. A kifejlő gőz azon (egyenes szegletben mpghajtott) csőn keresztül száll el, mellynek melső vége nyílt csúcsra vagyon kihúzva. Minekutána a vizenyből annyi fejlődött ki, hogy a palaczk-