Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)
1-7. szám
( 96 ) . kély távolságra mint fekete érczfényű folt a cső belső falait veszi körűi. — Ezen módot egyébiránt csak ollyan esetekben használhatni, hol a lenyelt himeny mennyisége nem csekély, mivel a himeszsavű mészeg (arseniksauerer Kalk) kisebb mennyisége több sók által ugy mint: szikeny-zöldlet, (Natriurnchlorid) sőt fojtósavas hamag, (salpetersaueres Kali) a melly itten nagyobb mennyiségben képeztetik, főkép pedig sósavas hűgyag (Salmiak) által föloldható. Ezen okbul a bánásmódot úgy változtatni nem is lehet , hogy szénsavas hamag helyett hugyag vétessék. — Mivel pedig a himeszsavű mészeggel (arseniksaurer Kalk) többnyire életműves részek is csapatnak le az oldatbűi, ezek égetés alkalmával szinte fekete foltot képezhetnek, a mi hibás Ítéletre igen könnyen adhatna okot. Ezen okbul Derzelius által más mód javasoltatott. melly amaz előtt elsőbbséget érdemel, és melly által a himeny igen csekély mennyiségét is ki lehet mutatni. A mód következendő. Az előbb sósavval tűlteltségig savitott hamagos (alcalinus) folyadékon által gáz idomú kénvizenysav (Schwefel wasserstoffgas) eresztetik egész addig, m ;g a folyadékban annak szagát jól nem érezni. Ennek utána a folyadék több ideig hűves helyen hagyatik mind addig, inig szagát többnyire el nem vesztette. Ez által a himeny mint himerykénet (Schwefelarsen.) tökéletesen lecsapatik a folyadékbul. A sárga csapadék kis szűrőn (íiltrum) összegyűjtetik, mellyről még nedves állapotban vigyázva vétetik le. Ha a nyert hinienykénet mennyisége igen csekély volna elannyira, hogy bajos lenne szürőrül való leszedése ; az tiszta hugyagból néhány cseppel a szűrőn föloldatik, tiszta vizzel kimosatik, és óraüvegen szárazra kipárologtatik. Ez által a viz a hugyaggal elszál, és az üvegen csak a hinienykénet marad hátra, mellyet arról könyen leszedhetni.
