Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 6. félév, 1-25. sz. (1841)

14. szám

( 219 ) i lem/.i, ebből következteti azon gyakorlati gyógymaximáját, miszerint gyermekek betegségeinél gyors és hathatós orvoslás legsikeresb, s átkot mond az egyszerű orvosságok- és váró gyógymódra, mellynek annyi ünepelt orvos, s méltán hódol. Mit Sz. nedvcsipőség- és vegybotulásrcl mond, mind igaz , csak hogy itt megint azt akarja az orvosokra tolni, mintha mindenütt csak gürvelyt látnának, minden orvos tudja, hogy sömör, rüh , gyermekeknél nem szokatlan, s hogy ezek gyakran veszélyes szövetkezéseket képeznek koraikban. — 36—46 lap. „Gyógyszerek a gyermek gyógyításban" Bizonnyal a legfontosb pontok egyike! Itt Sz. azon nézetből indul, hogy kisdedeknél mind azon szereket használhatni, mellyek felnőtteknél jelcntvék , s ezt gyakorlatában is alkalmazni látszik, mint kortörténeteiből látni, s innen nem fog az olvasó csudálkozni, ha több ój orvosságokat, minő a vas, szárcsagyökér, ketted ibolós higany, kénő, stb. gyermekeknél is rendelve talál. Méltán óv Sz. mit mások is tettek, olvaszthatlan csipős sók, gyantaporok nyújtásától a 10—15 hó előtt; ez után végig megy a szereken. — Azon tanácsa, hogy a kisdedi tüdőlobban, a kulcscsont alá „nagy" nadályok tétessenek nem igen fog követőkre találni, mivel az gyakran erős, nehezen csillapítható utóvérzést okozhat. Az orvosoknak Sz. azért, mert a mákonyt a kisded praxisból száműzik, kórhatárzati bizonytalanságot vett szemökre; s minden tartózkodás nélkül 2 havi kisdednek, ki görcsös fájdalmak közt jajgat, ha fi je szabad, egy csepp mákonyt nyújt egy adagra, mi ebben Sz. nem akarjuk utánozi, s inkább csőrét vagy fiir dőt rendelünk, mintsem a kisdedet bódulás veszélyének kitennők. Általában Sz. a kábulást „semmi"nek látszik, tekinteni. így p. o. látunk a 147 lap. egy 18 hónapos tüdő-gümőcsökben (tuberculum) sinlődő gyermeknél következő rendelményt : Bpe. Aqu. cerasor. nigr. unc unam Fxtr. Cicutae gr. tria.Tinct. thebaicae