Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 6. félév, 1-25. sz. (1841)

4. szám

( 02 -) ugyan szerző orvoslása alá került, ki neki aloé-bul álló széknyitó labdacsokat rendelt csak azért, mert ezek követeltettek; estvénként azonban ezek mellett faolajjal teendő begörgülések rendeltettek, de ügy, bogy a küteges helyek a bekenéstiil menten maradnának. Az arczon csak hamar elenyészett a küteg, de a nyakon némelly helyt makacson állott, mire szerző az arcz- és nyakra is bckenéseket rendelt, és íme egy pár nap múlva eltűnt a konok baj, és a beteg közönséges egéssége is helyre állott. Tudjuk, hogy görvélyes kórszúnyu gyermekek a forró agyvízkórra igen hajlandók , s az orvosok ezen betegségben szenvedő gyermekekhőz hivatván, legelőször is azt kérdik, váljon a gyermek nem szenvedett-e fejkütegben , és ez nem verődött-e vissza? melly kérdésre valóban gyakorta igen - feleletet kapnak. A görvélyes kórhajlammal ősszefüggőleg a gyermek ez által fejlázra (Kopffieber) készítetvén elő, vele többnyire aránytalanul nagyfej szokott járni, mellynek hátsó része különös kidudorodásu. A fej ezen nagyságához okúi két ellenkező képlődésbeü irányok járulhatnak: vagy t. i. az agy rovására igen ki van fejlődve a kaponya , avagy megfordítva ennek rovására az agy. Az első esetben 'a gyermek buta, a másodikban élénk, eszes, még pedig idő előtt. — Ezen utolsók a fejlázra még alkalmasabbak, mint az elsők ; melly tapasztalás annyira elhatalmazott , hogy a szülék e nemű gyermekeik életirül többnyire kétségbe esnek. *) — A forró agybajokot #) Az agy és kaponya igen előhaladó kifejlődése'vel az arcz kifejlődése általánosan vagy feltételesen hátramarad ; a

2 efféle arcznak széles mértéke a hosszaságin túlhaladván , az efféle gyermeket meglet:ekkel hasonlítván össze hu" szár képűknek szokták a köz életben nevezni. Egy illy külsejű, nagy elevenségé, lángeszű gyermeket magam is üsmertem; ki forró agyvízkórba esvén, mivel talán betegsége azonnal meg nem ösmertetett, csakugyau meg