Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 6. félév, 1-25. sz. (1841)

4. szám

( 5.8 ) puhatolni fáradozott. — Az e czélra tett kísérletekből az tűnt ki, hogy a mint a fehérnye folyó zsírral érületbe jött, az elsőnek összemenetele azonnal megtörtént, mellynek következtében hólyagcsaneinű hártya , vagyis sejt képlődvén, ennek tartalma zsír volt. Mibül ő azt következtette, hogy ugyanezen folyam az élet befolyása alatt is ekkép történik, és az álla'i életműségben is a fehérnye és zsírbul sejtek képeztetnek : mellyek elemsejtek gyanánt tekintetvén, minden egyéb sejtek átváltozás, és további kifejlődés által belőlök képződnek. — Ezen következtetést az életműves élet kifejlődésében minden tünemények bizonyítják. A petében, mellynek tartalmát olaj és fehérnye teszi, a határon, hol e két eranyagok találkoznak, mutatkoznak az életműves képlődés első nyomai, melly is magát először sejtnemű elkülönződésben mutatja, és hova tovább halad s megyen elő az életműves képlődés, az olaj s fehérnye tö inege annál inkább fogy. — Továbbad a táp (chylus) nem egyéb, mint valóságos fejet (emulsum) vagyis olaj. és fehérnyevegyiték, melly már a vékony belekben hólyagcsákká vagyis sejtekké alakúi, honnét minél be. Jebb hatol a nyirkrendszerben elő, annál jobban elveszti fejettermészetét, és mind inkább dúsul a hólyagosak dolgábul, egész míg a véredényekben tökéletessége legfőbb fokát érve, vérhólyagcsákká nem válik. — Mivej a fehérnyenemű savanyús emv (chynius) a vékony bélben nyeri meg fejetjellemét, azért ez csak az epe és hasnyálinirígyi nedv (succus pancreaticus) hozzá járultával nemződhetik. Az életbuvárok már régen megmutat, ták, hogy az epe igen zsirdus folyóság, sőt maga a verőczeres vér is dúsan el van zsírral látva, honnét igen valószínű, hogy az epe működése a táp készítésé ben abban áll, hogy azemvvel bensőleg vegyülvén, ezen utolsónak fehérnyéjéhöz zsírt adjon, mellynek fehérnyéveli vegyiiltébül az életműség képző nedve készül. — Azt felfoghatóvá tévén, hogy a görvélykórnak csirája