Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 6. félév, 1-25. sz. (1841)

3. szám

( 34 -) nyert eredniényekriil az orvosi világgal közöltetlek;* most annak egy különös néniéi ül szóiandok, melly a kancsalszeinek orvoslására fordítatva, óhajtott sikerről méltó reményt táplál annak keblében, ki azzal közelebb ösmerkedni óhajtván , s az útban lévő nehézségeket legyőzvén, magának eme inkább csak finomnak, mint Iá radwígosnak vagy épen nehéznek mondható műtéteiben a kivánt ügyességgel párosított jártasságot megszerző. Kancsalság nevezete alatt olly szembajt értünk , melly a szemleke rendetlen mozgó tehetségén alapulván, abban áll , hogy a szemgolyó közönségesen I e- ki- fölvagy lefelé van fordulva, a nélkül azonban, hogy a beteg, az akarattal egybefüggő mozgó tehetségénél fogva szemtekéjét ellenkező állásba ne tudná irányozni ; az illyen egyedek tehát szarv hártyájukat (az úgynevezett szemfeketéjét) rendesen az orrnak, halántéknak, vagy mint említem , egyik vagy másik szemhéjnak irányozzák, még pedig ezen egyik, vagy talán mindkét szemen előfordulható baj néha annyira elő szokott haladni , hogy az elfordult szarvhártyának csupán felét, vagy Vi részét láthatni, s illyenkor a látás egészen gátolva vagyon. — Atyafiságos bántalumnak látszik lenni némi tekintetben a kancsalsággal a szennneredtség, (luscitas) melly szinte a szem beteges mozgásán épül , csak azon különbséggel , hogy itt a szemteke rendes tengelyéből való kiinozdultával, nem ail a beteg hatalmában, hogy szemét a meredtségnek megfelelő ellenirányba fordíthassa. — Szinte hasonnemü bajban szenved a szem akkor is, midőn a szeinniozgató izmok, egymást váltogató görcsös összehúzódások által, a szeuitekének szüntelen majd illyen, majd amollynn irányt szereznek, nevezzük ezen reszkető nyugtalan tekintettel járó beteges állapotot szenigöresiiek (nystagmus). Az itt szobán álló kancsalságnak lő ösmertető jele tehát abban áll, hogy a benne szenvedő egyed rendes irányából felteiévedl szemét akarat hozzájái ultával min-