Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 6. félév, 1-25. sz. (1841)
14. szám
( 221 ) i ismét az orvosokat óvja, az erős horgany és rézkeszitmények használatától altesti gyuladásokban , mintha bizony valaha eszébe jutót volna gyermekorvosnak, ezeket illyenkor használni!!! Hol Sz. a fogzás- s annak rendelleneségeiről szól, az innét következő rángásokban, ha álomkór (soporositas) és nagy nyugtalanság nincs jelen , — a mákonyt f 1 6 — % szemernyi mennyiségben adatja minden harmadik órában, ez egyike a legroszszabb- és veszélyesb gyógymaxima-knak. A mell kidu dorodását mint fogzási jelt közlőnek nem volt alkalma soha tapasztalni. — Az aszalványos állapot kifejlését íögzás alatt, valamint ennek az agybajoktól való megkülönböztetési nehézségét Sz. igen jól rajzolja, s itt a széni ós arczvonaloktül vár kórhatárzati segélyt; közlő ennek a szemtengelyek egyenetlen állását, mint kórhatárzati perczet elébe tenné. Az ibolót 2 éves gyermekeknél, mint gyomorerősitőt, (80 lap. Kali hydrojod. dr. 1 ß. in aq. dest. nnc duab. Evés előtt 1 — 2 kávés kanállal:) szerzőn kiviil senki nem adandja, valamint nem érthetünk egyet Sz. azon magának ellenmondó állításával , hogy ibolót általában mindenütt használhatni, csupán a lobos alkatú és sorvadásos hajlamú gyermekeket vévén ki; azonban a gyermeki aszkórban (Paedatrophia) maga ajánlja. — Hogy hasmenésben narancs héjvonat (extr. cort. aur.) helyett 1 szemer ólomvonat (extr. saturni) adható, (83 lap) a munka számos érthetlen helyei közé tartozik. A második rész , előre bocsátva a gyermekkórház leírását, a járvány-és szórványos kórnemtőt 18%-diki évről foglalja magában. Az állandó (stationarius) járványos kórnemtő epe — hagyniázosnak (bilioso-typhosus), vagy csórva-idegesnek (gastro - nervosus) mondatik. Igaz ugyan, hogy ez időben felnőttek - és gyermekeknél sokat kelle csorv ás - hurutos bajokkal küzdenünk , de azért ezen állapotot epés - hagyniázosnak nem nevezhetni, miért is ohajtottfrk volna, ha Sz. a hagy-
