Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 6. félév, 1-25. sz. (1841)

1. szám

( 9 -) tnl vezettetve, ki akkor még a távullevő Schönlein helyét pótolta ki. Professor Her twig egy csorvás jellemű inellhártyalobban szenvedő lónál az uralkodó csorvjárványos kórállapotra tett bennünket figyelmetesekké. Egy kehes lónál pedig azon megjegyzést tevé, hogy a keh (Dampf) nyavalyában a felső oldalnak tetemesen segi'tni kell a lélekzést, ellenkező értelemben az alsó oldallal; — melly körülményből a nyavalyára első tekintettel rá lehet ösmerni. — Azután egy taknyos lovon eret vágtak, s a visszérbe (vena) levegőt fűván , arra a ló öt perez múlva megdöglött. A szélhűdés első jelei a hátulsó lábakon kezdődtek, egyébiránt a nehéz lélekzésnek semmi más jelei nem voltak jelen. Fél óra múlva még gálvánerő segítségével izomvonaglásokat lehetett eszközölni. Nem mellőzhetem el azon észrevételét prof. II e r t w i g-nek, miszerint Berlinben , mióta a kutyákért tulajdonosaik adót fizetnek, az ebdühnek alig tapasztaltatott példája. — Miután még az nap kedves barátommal s ügyfelemmel CroszFerencz úrral össze találkoztam, az orvosi nevezetességeket együtt szándékozván megnézni, mindjárt professor s titkos tanácsos Jü n g k e n leczkéjére mentünk, ki ez időben az egyetemi professorok közt legnagyobb hirben állott. Clinikai előadásait számosan látogatták meg. Az igen emberséges és mivelt úr bennünket szivesen fogadott, s azon nyugalommal , melly neki sajáta, igen jeles kórvizsgálatot, s arra épített ismeretet kapcsolt össze. Legyen szabad valamit, mi bennünket leginkább érdekelt, előhozni: Egy visszérdagos szemlobnál (Cirsophthalmia) épen a Zittmann gyógymódét végezték el, mire a szemnek terjedelme sokkal kisebbé változott, tizennégy nap múlva a Dzondi gyógymódét rendelték használni, hogy, ha lehetne, a beteges szem elaszását eszközöljék, mi ezen esetben legkívánatosabbnak mutatkozott. A három szegű edényszövet a tülk (sclerotica) köthártyáján, mellynek alapja a