Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)

14. szám

( 221 '. szik, hogy a 13-at az 54-bül lehúzván, még 41. elem elnevezésére volt szükség, mert noha ezen 41. elemek közöl vagy egy párra volt is szavunk, mint az antimoniumra piskolcz, de ez homlokán viselvén német spieszglanz eredetét, a mennyiben a spiesz, pis, a glanz kolcz- czá változott, helyette új szavakat kelle substituálni; illyen a czí/i is, melly majdnem változatlanúl vétetett át nyelvünkbe, honnét az ólom szót az ón - tul megválasztván, ólom plumbum-nak maradt, a stannum pedig oVnak kereszteltetett, mit nem épen önkényileg tettünk, mint inkább Schuster etyinologiája után a st - an szónak gyökét, azon-t vévén, melly nyelvünkön is czínt teszen .Schuster még isten, sten szónkat is innét magyarázta, mivel a sten stan vegytani nyelven Jupitert, isten-t tévén, ezen érez jupitertöl vagy az isten szótul kapott nevet; a stan sten elejbe az i csak úgy járult nyelvünkön, mint a schola elejbe ischola = iskola ; a sten, stan, ston szónak az on elejbe járó s, t betűk csak úgy járulhattak, mint a magyar ír (kenőcs) elejbe a görög egy m - met tévén, az ír - bűi m\jr-t; a német pedig ezen myr szó elejbe még egy s jetiit tévén, smir lett a mi ír szónkbul, úgy hogy az ón, ír szók etymologiája szerint a szavak legtisztább gyökeire a mi nyelvünkben akadunk. Hlyen az ól szavunk is, mellybiil a francz ecol-e, és a deák sch-o/- a származott. — Schuster (hajói tudom egy egyiptomi várost) t. i. Ou-opolis-t is ón szavunkkal gondolja atyafiságban lenni, melly szerinte ón-várost, vagy jupiter -istenvárost jelent, Onopolis - nak - vagy azért neveztetett, hogy egyk or benne vagy vidékén ónt ástak, vagy legalább ónnal kereskedtek. Schuster a Britannia szóban is rá akart ón (stannum) gyökszavunkra akadni, úgy véh én, hogy eredetileg Brit- ón -ia volt, melly szónak közepe ón lévén, Britannia a mi ón gyökszónktul kapta nevét, amennyiben benue ássák a legtöbb ónt; az ia végszó országok neveinek formatívuma lévén, hogy