Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)

4. szám

( 51 ) gyógyítását is. Ennek fölvilágositásául következő pél­dák szolgáljanak : Ver, testünknek a legnemesb nedve, életünk for­rása; következőleg ennek keringéséből, nem különben az erekbül bocsátott vérnek kül- és vegytani tulajdoni­bul s változásibul, kellene következtetnünk az ép és kóréletnek mivoltát. De milly határozatlan mindezek­nek jelentése! vegyük p. o. az iitérnek gyöngébb vagy erősb, lassúbb vagy gyorsabb, rendes vagy rendetlen, szabad vagy elnyomott, kemény vagy lágyabb sat. ve­rését, hány testalkati- mérsékményi- éghajlati- idővál­tozási- életrendi- életkori különbféleségtől, s egyéb, egyes esetekben semmikép meg nem magyarázható külkörühnénytől függ az! Mellyik józan értelmű or­vos irtóznék p. o. a loboltó gyógymódtól csakazért , mert betegénél egyéb jelek ugyan gyuladásos lázra mu­tatnak, de az érverés (melly az érnek mélyebb fekvése miatt talán, mint gyakran történik, nehezebben kivehető) vékony, gyönge, lassú, lágy? — vagy mellyik értel­mes keresend betegénél tüstént lobot, mert egyéb kór­jelek ugyan valódi erőhiányra mutatnak, de az érverés (mert a beteg erősitőleg talán épen valami szeszest ivott, vagy indulatba jött, vagy épen orvosától megijedt) se­bes, teli, erős, kemény s a t.? — Epen oily határozatlan még az érbül bocsátott vér kültulajdoninak jelentése is, mert mennyi függ itt a külköriilményektől! úgy szinte a vérlepénynek (pla­centa) gyöngébb vagy erösb boritéka, nem különben a savó (serum) és pirnye (cruor) mennyisége közötti viszony, részint a vért fölfogó edényeknek alaká­tul, s ezeknek a vérhez és levegőhöz képesti hőmér­sékletétől (temperatura), részint pedig attól függ, vas­tag vagy vékony, megszakadt vagy folytonos folyamban hagyjuk e a vért folyni. Tegyünk csak kísérleteket szük keskeny, — szeles lapos,— széles fölül szük, — azután vékony, vastag, agyag, üveg, érez, meleg, hideg • 4 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom