Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)

1. szám

( 8 ) agyi eseteket inkább a kedvező természeti viszonyoknak, mint a művészet győzedelmének ttulajdonítani, a szerencsétlenül végződött kóreseteket ellenben a művészet tehetetlenségének állítják; és épen ezen orvosok azok, kik művészetünkben bizodalmatlankodván, minden újon mohólag kapván, minden líj rendszernek, és divatgyógymódnak hódolnak, t. i.mellyektől ezek több üdvöt és nagyobb biztosságot reménylenek. Némelly orvosok fölebb emiitett hijányos képeztetésén kívül a szerfölött mohó újon kapkodásnak még egy más oka is van, t. i. nyereségvágy, mellytől még a kellőleg művelt, és máskép igen érdemes férfiak sem egészen mentek. Effele orvosoknak a gyógytudoinány csak annyira fekszik szívökön, a mennyiben ez nekik pénzkeresetül szolgál, mi szerint aztán ezeknek egy eszköz sem elég rosz, melly őket a czélhoz vezeti. Ha ezeket előre bocsátván hazánkban rendünk évről évrei gyarapodását, söt az illendő mértéken túli szaporodását gondolóra vesszük, és némelly fiatalabb orvos hijányos képeztetését tekintjük, t. i. kik elegendő észbeli tehetség, és belső hivatás nélkül választák állapotukat: aggodalmunkat e részről valóban el nem rejthetjük magunkban; mertekként minden felületességnek, szintárkodásnak, és csalfálkodásnak ajtó és kapu tárva áll. Nem a nos numero sum us, hanem az orvosok szilárdsága áraszthat az egésség, mint legfőbb boldogság részéről hazánkra áldást és üdvöt. Némethonban, hol a fiatal orvosok hasonlíthatatlanul több műveltséggel birnak, a gyógygyakorlat hiányában könyvirással foglalatoskodnak, mi szinte egy különös baj , melly még is az orvosi rendet legalább nem alacsonitja le.