Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)

7. szám

( 163 '. chronicus nyavalyáknál tetemes változást t

es/.link az étrendben. Nem akarom magamat magasztalni, ha megvallom, bogy a legtöbb chronicus nyavalyákat gyógyítottam meg a nélkül, hogy az étrendben valami különös változást tettem volna." Milly confraszt ez a mostani étrendszabáshoz képest, a midőn egy kis fűszer, czukor, só, vagy egy kis szagos víz a legerősebb ártalmakhoz szamítatik, mellyek a potentiált gyógyszereknek hatalmas hatásukat gátolni, s megsemmisítni képesek! Hahnemann az előtt is, és most is jobban tud gyógyítni, mint a világ minden orvosa.! — Most már tehát mellyik igaz, az előtt, vagy most hibáz-e Hahnemann? Vagy pedig mindegy akárminő étrend? czélirányos, vagy pedig czéliránytalan gyógyszer? — Mutasson nekem egy homoeopath közép utat, melly a homoeopathia kikoholójának becsületére valljon ? melly ne oda vezessen, hogy Hahnemann feliil azt kelljen elhinni, hogy ő egy könnyelmű tapasztaló , vagy bütyke és mesés hypothesis művész.! A ki ma így, holnap annígy tapasztal, ugyan egy dologról, lebet e annak hitelt adni, vagy érdemese egy olly chainaeleon állításait követni ? Sok sebet kapott már az ősz homoeopatbicus bős ellenzőitől, de a legnagyobbat, s legmélyebbet és gyógyíthatatlant maga ejté magán, és „egyetlenegy s csalhatatlan gyógytudományján." — Egész 1828-ig t. i. a homoeopatbiai elv szerinti gyógytudomány úgy volt kikürtölve, mint a legegyszerűbb, és legtermészetesebb , és imé! ekkor mégis magátul Hahnemanntól tudja meg a világ az idült kórokról irt munkájában, hogy ámbár a homoeopathia ingatlan alapra épült igazságon nyugszik, és örökké azon fog nyugodni:" az mégis egész lS28-ig minden nem bujasenyvcs betegségekben, azaz: minden idült kórok 7

8ban semmi alapost nem volt képes tenni. Az 1-ső kötet 5-dik és 6-dik lapján azt mondja Hahnemann: „közönségesen a több-