Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)

7. szám

( DS ) támadja meg, s űzze ki a testből. — így a nagy tudoinányu Hahnemann Sámuel Kristóf Fridrik is, meggyőződve , mint látszik az eddigi orvosi tudomány semmisége felől, minden iparát} arra fordítá, hogy egy bizonyos, s csalhatatlan gyógyelvet találjon fel, mellyre az egész orvosi tudományt, mint biztos alapra építni lehessen, s minden betegség ellen különös és csalhatatlan gyógyszert találhasson, melly a betegséget varázsként űzze ki a testből; — és imé! azt ő fölleié !! — A chína - héjjali kísérlet önmagán tette őt figyelmctessé arra, hogy annak gyógyereje a váltóláz ellen azon tulajdonában fekszik, mellynél fogva az, egészségesektől bevétetve, a váltólázhoz hasonló kórtüneteket okoz. (Ellenkisérletek megmutatták, hogy öncsalódás vagy ravaszság volt alapja ezen állitásnak). Ezen állított fölfedezésből következteté azt: „hogy a gyógyszerek csak azon tulajdonuknál fogva gyógyítják meg a betegségeket, melly szerint egészségesektől bevétetve, azokban valamelly betegséghöz, a mennyire lehet, hasonló tüneteket képesek okozni, s így, „a hasonlókat hasonlókkal! eltörlesztési elvet alkotá," s azt állitá, hogy eddig a betegségeket nem gyógyították olly elv szerint, melly a természet és tapasztaláson alapulna, hanem önkény koholta, s a többi között ezen ösmeretes szabály szerint: contraria contrariis; holott az igazság, az igazi xífja a gyógyításnak ezen elvben „similia similibus cxxrenturnyugszik. Hogy Hahnemann előtt nem iparkodtak az orvosok a betegeket természet és tapasztalásokon alapult elv szerint gyógyitni, az igazságtalan, és hamis vád. Mert semmiféle gyógyítás sem alapszik annyira a természet és tapasztalásokon (ha csak azt különös tekintelek nem ellenzik) minta: contraria contrariis; hűs szert kiván az , kinek belsejét forróság hevíti; a nyakas hasszorulások ellen hashajtók, a hasfolyások ellen szorítók, kivévén azokat, mellyek criticusok, vagy okuk