Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

6. szám

( 82 ) oldódik ; olujából gubics festvénytú'l narancs színnel lecsapatik. Találtatik Indiában, Spanyol, Franczia, Magyar , Erdély sat. országokban; különösen, mint tiszta érez, találtatik Idriában, Carnioliában, Spanyolországban Almag es Sierra Moréna vidékén ; ezüsttel vegyülve a biponti herczegsegben, és Rajnán túl Morella táján; fojtó savval egyesülve Saxoniában ; néhol zöldló'vel párosul; több helyeken pedig kénnel van keverve. Megtisztitatik portól úgy, hogy itató papírból készült tölcséren, mellynek csúcsa vékony tűvel át van szúrva, leszűretik; egyéb idegen testektől pedig lepárologtatás utján , vigyázva , hogy azok , ha könnyen szállók, savak vagy más hozzájáradékok által elébb megköttessenek, orvosi haszonra kevertetík kénnel, friss zsírral; — vegyitetik különbkülönbféle módokon savitóval, kén- villó- fojtó- só- eczet- kéklő- és iboló-savakkal; mik között legnevezetesebb a higanynak sósavvali vegyülete. Hatása az emberi testre e következő jelekben nyilatkozik : emésztési rendellenesség; gyakori székelés ; száj kellemetlen érez éze ; tisztátalan nyelv; égés a torokban; szomj; büdös lehellet; nyak merősege; enyves, nyállal fedett, ingó fogak ; dagadt s könnyen vérző íny; nyáladzás, sáppadt arcz, beesett szemekkel; futó melegség és borzogatás egymást váltogatva; sebes és egy kevéssé kemény ütérverés; csont fájdalmak fejben s tagokban ; csúzos és köszvényes hajlam; izom ellágyulás ; soványkodás; erőtlenség; terjedő fekélyek a takony hártyán; különösen a száj üregben; úgy szintén a külső bőrön ; csontok földagadása vagy ellágyulása ; végre a 'sülynek minden jelenségei. E szerént átalában a higanynak föloldozo erőt lehet tulajdonítani ; miszerént az állati anyag készítését akadályoztatja, romlását pedig eszközli, váljon mechanicai módon é? mintha az állati anyagnak, mit a higany parányok által meg által hatnak, állománnyá fölbontatnék, öszveállása akadályoztatnék; vagy chemiai módon ?