Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

5. szám

( 77 ) sítatni. llose H. és Brandes R. a következő utmódot ajánlják ezek fölfedezésére: a megkisérlendő készítmény páravízben oldatik föl, és az oldatbul fojtósavas ezüsttel (nitras argenti) levert váladék (praecipitatum) vízzel jól kimosatván , maros hugyanynedvvel vétetik elő (mit kaustischer Ammoniuinílüssigkeit wird behandelt), melly a hamisítás esetében támadt szaruezüstöt (Hornsilber), vagyis sósawí ezüstöt (murias argenti) feloldván , e közben ibolezüst (Jodsilber) marad hátra; mire a hugyanynedv a feloldatlanul maradott részektül átszüretik, és vegytanilag tiszta fojtósavval (acidum nitricum) , a millyen nálunk ritkán találtatik, tultelítetik (supersaturáltatik), miként is szaruezüstből , vagyis sósavú ezüstből álló váladék szármozik, ha t. i. az ibolhamany zöldenyvegyületet foglal magában ; az ellenkező esetben változatlanul marad a hugyanynedv. Ha öt szemer ibolhaiuanyban csak 'I4. szemernyi konyhasó vagyis zöldszikany foglaltatik is, ekként vévén elő a kétes szert, még mindig elegendő váladék szármozik. A zöldenytül (Chlornm) egészen ment ibolhamany ritka, mert magában az angolhoniban is, melly a legjobb, és nagyköbű jegecsekben mutatkozik , nyomát találhatni a zöldenynek; de ezt nem meghamisításnak, hanem csak a készítéskor bele vegyült csekély förtezetnek (inquinatiónak) lehet tartani. — Az ibolhamanyba vegyült kénsavú sókra langgal (alcohol) lehetne ösnierni, melly az ibolhamanyt feloldja, ezeket pedig oldatlanúl hagyja, mellyeket illyenkor sós, többé kevesbé keserű ézök is eléggé megkülönböztetné. — A szénsavú sók hasonlólag oldatlanúl maradnának a langban , és a kikémlelendő készítmény tömör vizes oldata (solutio concentrata-ja) is a kémpapírra luganjosan (alealine) hatna vissza, inészvízzel pedig ugyanaz meg fogna zavarodni. Az ibolhamany közé keveredett sók kiíiirkészetére Duflos más igen egyszerű utmódot ajánl: az ibolhamanybul t. i. pontosan kimért 5. szemer 3. obon