Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)
4. szám
( 58 ) i.) Ercz-mérgekkeli visszaélés okozta bajokban. Ritkán találtatnak érezek tisztán magukban, többnyire eggyesülvék kénnel, mintha a természeti bölcsesség figyelmeztetni akarná az embereket a kén és érez közti viszonyra, s megóvni őket azon veszedelmes következésektől, miket a kéntől tiszta ércczeli viszszaélés okozhatna ; de a mindent próbálni szerető merészség kára után tanult, s csak akkor értette el a természet intését, midőn nyáladzás , étvágytalanság, nehéz lélegzés , bélgörcs , rángatódzások, fekélyek s több más következései ellen az érez mérgekkeli viszszaélésnek kénben találta föl legjótékonyabb gyógyszerét. Mindenek fölött kitűnő higany elleni ereje s ez az oka, hogy a czinóber sokaktól gyógyerő nélkülinek tartatik, de még inkább kitetszik kén a részbeni hatása azon idült kórokban, mik higannyali visszaélésből származtak, minémüek lehetnek : nyálfolyás, hasmenés, görcsök , bőrkütegek, higanyseny v sat. ekkor t. i. már a higanynak első hatása, miszerént mirigyekre, nyirkedényekre, tenyésző életerőre ingerlőleg hat, kisebbszik vagy egészen el is múlik; skövetkezik 2-ik hatása, miszerént vérbe fölszivatván, ezt hova tovább ingerlő erejétül megfosztja, a rostokat lazakká , a nedveket hígakká teszi s átalában az életerőt alább szállítja; ekkor tehát szükség van kénre , melly rostoknak feszességet ád, nedveket másít, életerőt gerjeszt. (Folytatása és vége következik.)