Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

4. szám

( 52 ) gilag megváltoztatja, még pedig nem csak közbevetve , t. i. a megmásított nedvek segítségével, hanem közvetlen is. Bélférgek ellensége, a mennyiben a taknyos hártyák beteges el- és kiválasztását, minek tulajdoníthatni legtöbb esetekben azok származását, megszünteti s szabadabb széket csinál. Elfojtja gőzivei a levegőben kifejlett kóranyagokat (miasma), mi módon ? bajosabb meghatározni; ha Hahnemann véleménye szerént azok apró állatocskáknak tartatnak: ugy könnyű volna felelni , hogy kéngőzben ezen állatocskák megfulladnak ; ha az emiitett levegőbeni kóranyag meghatározása az általa előhozott kór formájából s természetéből merítetik: kéngőz azt elfojtó erejének fölvilágositásában talán lehetne a hasonszenv elveihez folyamodni , a mennyiben kén egyesülve gyulóval mocsáros és iszapos helyeken legtöbb hasonló betegséget okozó kóranyagot fejt ki; ki pedig őszintén megvallja, hogy a levegőbeni kóranyag valója előtte ösmeretlen: az megvallhatja azt is, hogy azon módot, mi szerént a kéngőz annak elfojtását eszközli, meghatározni nem tudja. Hasonlóképen elveszi gőze által a ragadványok erejét; mellyek állati testben betegség által fejlenek ki, és más ugyan azon fajú állati testtel közöltetvén, hasonló lázas vagy láznélkííli betegséget s ez által hasonló ragadványt hoznak elő, ha t. i. az ezekre való hajlam nem hiányzott. Szelíddé teszi az érezek ártalmas hatását; tulajdonképeni méreg ellenes gyógyszernek ugyan tartani nem lehet: mert azt hirtelen a testből ki nem hajtja, sem annak ártalmas erejét egyszerre meg nem változtatja: de azon idült bajok ellen, mik érczekkeli visszaélés után hátramaradnak, kén legjobb foganattal adatik. Használtatik 1-őr mint kór elleni védszer; sok százados tapasztalás bizonyítja t. i. hogy a dögvészes helyekről jövő leveleknek , portékáknak , hajóknak sat. kéngőzzel való megfüstölfetése legjobb mód a reájok ragadhatott kóranyagok vagy ragadványok ár-