Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

4. szám

( 30 ) pedig tűzre, finom por-alakban annak hideg falaira fölemelkedik. El van ez terjedve az egész föld gyomrában s ez okozza leginkább azon föld alatti titkos működéseket, mik által a föld reng, a hegyek tüzet okádnak, a vizek forrnak sat. Növények s állatok alkotó részét teszi és különösen neki tulajdonitatik, az ásványi bontakozás s vegyülés hasonlatosságára az életműves testekben is fölállított forrási, vagyis pezsgési működés (processus í'ermentationis). Mindenütt követi az érezek ereit s azokkal egyesül; a honnét nem lehet alaptalan ábrándozóknak mondani az aranycsinálással bajlódottakat, kik úgy okoskodván , hogy talán maga a természet is ként használ érezek készítésére, többek közt annak segítségével próbáltak aranyat csinálni. Keverve szokott lenni himannyal, mi eránt gyanút támaszt sárgavörös színe; noha ez selenium vele egyesültéből is származhatik; néha pedig világos sárga színe sem biztosit tisztaságárul, ha t i. himacsot (acidum arsenicosum) rejt magában. Himany jelenlétének csalhatatlan jelei: ha azon oldat, melly salétrommal kevert kénnek szétdurrantása után hátramaradt anyagnak lepárolt vízben történt föloldatásábul származott , fojtó savval egyelítétett, hogy a ne talán tán szabad hamag benne megköttessék ; és által szüretett mészvizzel, fehér kéngyulatsav oldatával sárga, hugyagos rézzel zöld, kénsavas ezüsttel vöröses barna ülepetet képez; és ezen ülepet megszáritatván, izzó parázson hagyma szagú fehér gó'zt bocsát; réztáblán, dörgölés után, beevó'dött édes fehér foltot liágy; s szénporral keverve görebben , tűzön magát a himanyt érez formában állítja elö. Megtisztítatik a kén 1-ször száraz úton úgy, hogy görebben tűzre tétetik s az így származott emelékbül (kénvirág) a hozzá csatlakozott kénecs vízzel kimosafik. 2-szor nedves úton, t. i. kénes hamag vagy szikeg lepárolt vízben föloldódik, több napokig úgy hagyatik, hogy a ne talán tán jelen lévő himany leülepedjék; azután az oldat átszűre-