Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

7. szám

( 103 ) Éghajlatunk enyhe ugjan, de hazánkban a hőbbek közé számítandó ; mert valamint a nyári hőség általában tikkasztó szokott lenni, úgy teleink ritkább ki vételei, enyhe hideggel jarnak , későn is állanak be, korán tavaszodik. — Megyénk rövideden előrebocsátott physicai leírása szerint azonban a boros-jenei járásnak hegyes vidéke e tekintetben különbözik sík tájaitól; mert midőn az előbbiben a tél vége felé még havaz, ezeknek lakosai gyakran már az előtavasz kellemeiben gyönyörködnek. E hegyes járásban az időjárat is hirtelenebben változik, s valamint a súly — , úgy a hévmérő néha 24 óra alatt igen nevezetes változást szenvednek. Különös figyelmet érdemel , hogy legmelegebb nyári napjaink esti órai közönségesen a napnyugvás előtt s utána fél órával hirtelen olly hideggé szoktak változni, hogy ezen egy óra alatt történő változás 4 — 5 hévmérői fokra is felhág; több ízben tapasztalam, hogy a hérmérő augustusban esti 8 órakor 20 , fél a kilenczre 15, kilencz órakor ismét 18—19 fokra mutatott Szeleink hegyes járásunkban közönségesen keletiek vagy éjszakiak, ezek tiszta száraz, amazok az esetek többségit en esős időt hoznak, az éjegyenkori szelek különös erővel és tartóssággal bírnak. Havunk ritkán van sok , tartós még ritkábban. Légkörünk hirtelen változását tanúsítja többszöri tapasztalásom, mi szerint január hónapban meleg esőzések alatt, vagy Titánok nyomban nevezetes electricai tünemények szár, mázván a legdidergőbb hideg állott be Arad vármegye régenten Erdélyhöz tartozván, inelly utóbbinak nagyobb, különösen pedig nyugoti részét kirekesztőleg oláhok lakják, benne is a pópnép jóval nagyobb része oláhság, mint a hajdani Róma dáciabeli telepitvények ivadéki , kiknek azon időben a rómaiakkal szorosabb közlekedésöket még mai napon részszerint a nyelv, meliynek nagy része megrontott, része még épségben megmaradót! római szavakból áll,