Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)
6. szám
( 94 ) mind fordők is használtattak, — (de millyek nem mondatik, hihetőleg csak tiszta vízbül állók, mellyek fő czelja tán a bőrnek koromtóli megtisztogatása lehet). — Marinus egy sejtes ótvarat (tinea favosa) és egy korpás ótvarat (tinea furfuracea) is gyógyított korommal, még pedig az egész orvoslás csak 6. hétig tartott. Melly esetek által bátoriíatván, a mosásokot és kenéseket mindenféle ótvar és sömör ellen használta, bár milly természetűek voltak is ezek, p. o. a rühösek ellen is. Ezen külső orvoslás mellett egyszersmind belsőkép hashajtók, édes higany, keserédes venyigék (stipites dulcamarae) is használtattak. És ezen módon 100-nál több esetet orvosolt Marinus, mellyeknek legalább két harmad része meggyógyult. (Annál. de la soc. de méd. de Gand. 1838. p. 422.) A morissonféle labdacsok. A nemorvos kezében, mint a gyermekében minden orvosság, a még ártatlannak tartott is valóságos, gyilok , kés, és méreg; mit a Morisson labdacsairól annál inkább állithatunk már utózólag (a posteriori) is , melly valóban ad evidentiam megmutatandó sok gyilkos halál eseteknek volt már eddig is oka. A Morisson labdacsai orvosi fölvigyázat nélkül hellyel hellyel már hazánkban is használtatnak, nekünk szent kötelességünk rájok vigyázni, és az általok okozott szerencsétlenségeket közzé tenni; mit ha nem teszünk, úgy egyik fő kötelességünket elmulasztjuk j mert az orvos kötelessége az, hogy a nemorvos kezébül a kést és puskát , mellyel egyedül ő tanult és tud bánni, kivegye. — Hogy a Morisson labdacsai által okozott bajokot megtudhassuk , tudnunk kell, hogy mellyek azoknak létrészei , és ezek miféle bajokot szoktak okozni, mert ezeket tudván , a szerencsétlen esetnek okát bennök föl is találhatjuk. — Az első számalatti 3. szemernyi nehézségű labdacsok , vagyis a gyöngébbek állónak :