Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 3. félév, 1-25. sz. (1839)

3. szám

( 40 ) hiidésében az ábrázatideg izgatásával élünk, 's több effé­léket. Ha tehát a' hármikerideg (n. trigeminus) az alsó áll­ágának megsértését állítjuk lenni jelen esetben a' fe­kete hályog kútfejének, semmiféle ütközésbe nem jövünk azon tanítással, melly a 1 láttehetséget egyedül a' iátideg­be helyezteti, a' többi szemidegnek működéseit pedig úgy osztja el, hogy az érzékenységet (sensibilitatem) az ötö­dik párnak első ága, a 1 mozgást pedig a' szeminozgató ideg eszközli, (pedig egyedül az, még a' szivárványban is,) *s végre a' táplálást az együttérzideg látja el, meilynek a" hármikerideg mind három ágával való összefüggését Míiller élettani munkájában megmutatja. Mert mind a" mellett, ha a' hármikeridegnek bármiféle befolyását a 1 látásra megtagadjuk, ha ezen idegnek a' látideggel való összefüggését meg nem ösmerjük, sőt azt is megengedjük, hogy egy bizonyos esetben a' bármikéinek átalános elfa­julásánál a' szemvilág séitetlenííl marada, meg kell mind­azáltal vallanunk, hogy azon életművi összeköttetésnél fogva, melly az állati élet idegei közt az agy- és gerincz­agy által eszközöltetik, azok rokonszenvi viszonyban tar­tatnak, és ekép beteges változásokat is egymásban mind annyiszor okozhatnak, valahányszor kóros hajlamra ta­lálkoznak. ,.Az érz-idegek' izgatása, úgy mond Míiller, nem csak a' központi életművek felé hat, hanem ezektűi vissza is fordítatik. Ezen visszahatás különböző idegek köztt is találkozik. Innen vagyon, hogy egy érzideg, mellyet gyógyszereinkkel nem érhetünk el, p. o. a' hall- 's lát­ideg munkásságát az által gerjeszthetjük fel, hogy más élettanikép, és eredetökre nézve vele rokon érzidegeket ingerlünk." •) J. Müller Handbuch d. Physiol, d. Menschen 1838. 786. és 789. lap. Müllers Archiv für Anatomie, und Physiologie 1831. 132. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom