Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 2. félév, 1-25. sz. (1839)

3. szám

( 40 ) Vegyes Közlések kivonatokban. I. A" nyúltayy vizüióra (Hydrops m e d u 11 a e oblongata e) J9r. JBrockniann után. (Ilolscher's Annalen Bd. 1. H. 4.) B r o c k ni a n n a' nyúltagy vízkórának csalhatatlan jeleiül a" következőket tartja: a) a' nyaknak hátra szegülését, még pedig mindjárt a' betegség elején, melly alatt az ábrázat tnlajdonlag elváltozik, de mégis egészen különbözik a' fej v ízkor (hydrocephalus) alatt tapasztalt ábrázattul. — b) a' bélválasztékok tökéletes épse'gét, tehát székrekedés ezen betegség alatt soha sein tapasztaltatik. — c) a' has behorpadásának tökéletes távollétét; — d) végre a'bénulás beállásáig zavartalan értelmet, A

J kór-boncztani vizsgálatok megerősítették Brockmannt ezen hiedelmében, mellyek eredményei a' következők: a' vízgyülem mindenkor a'nyáltagyon találtatott az agy savós (arachnoidea) és edényes hártyája (pia mater) közt, többnyire a' hátgerincznek egész fölső részéig elterjedve. Az agyacs (cerebellum) hártyái közt, és a' negyedik agygyomorban egyszersmind gyakorta találtattak jelei a' vízgyülemnek. A* nyúltagy állománya betegesen elváltozva soha sem mutatkozott, hártyái azonban mindig igen vörösöknek , egy esetben vérrel ki feeskondetteknek látszottak. Az agyacsban szinte torlási állapot jelei tapasztaltattak.^ Maga az agy vérüres és halovány volt. Brockmann ezen bajnak okát a' pókhálló hártya lobizgatásában keresi , mellyre mivel ő igen gyakorta a* hökhurut után (tussis convulsiva) talált, azért ő úgy véli, hogy a' bolygideg ezen betegségben fő szerepet játszik. Orvoslása ezen bajnak csak az első kórjelek fetüntével volt lehetséges, midőn is helybeli vérbocsátások, a' nyakszirtre tett hideg borogatások,' ungv. epispasticummal