Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 2. félév, 1-25. sz. (1839)
10. szám
C 155 ) rozsdáson jött ki a' csecsbimbóbul. — Az eset természetbúvárnak , vagy tanúit orvosnak bő anyagot nyújt gondolkodásra (de tán még többet kételkedésre). Az anya tökéletesen egésséges." — Eddig a' záradék alá vetteket kivévén az E. H» (erdélyi hiradó) után a' jelenkor (I. Jelenkor 13-dik száia 1839. 50. 1.) Noha ezen igen köriilménytelen elbeszélésből sok okunk van a' történet valóságán kételkedni, mivel azonban, a' mi gondolkodásunknak akartak vele anyagot nyújtani, azért, föltévén , hogy az elbeszélt történet egészen igaz, az eset inikép történhetett, következőleg iparkodunk megfejteni : az emberi testnek alapját a' sejtrendszer (systema cellulosum) teszi, ezen rész azon különös tehetséggel bír, hogy magán idegen testeket áthatni enged, a' nélkül, hogy ezek után rések , üregek maradnának benne, melly tulajdona áthatékonyságnak (permeabilitas) neveztetik, és jobbadán félfolyó alakábul magyaráztatik, 's ollykép esik meg, minta' szappanhabba ütött's hirtelen kihúzott tőr maga után a' szappanhabban semmi üreget nem hagy, mert az általa elpattant "'s újra hólyagokká alakuló buborék utána azonnal egyesül, bezáródik. — A' sejtszövet ezen tulajdonábul sok más tünemények magyaráztatnak: úgy a' bőr alá jutott puskagömb nehézségénél fogva a' bőralatti laz sejtszövetben mind inkább alá szál!, 's mer gyen, meddig csak mehet, t. i. egész a' talpig, hol fölakadván, mint állandólag ható kóringer gyuladást, genyedést és tályagot támasztván, végre ezen által rést tör magának, 's kiürül a' testből; — úgy a 1 levegő, vagy víz, vagy zsír, még könnyebben áthat a' sejtszöveten minden tár ut nélkül; mint a' víz- és légkórban (hydrops et emphysema), vagy az átzsirulósban tapasztaljuk; ha tehát a' víz, a' lég, a' zsír, sőt a' tompa gömb áthatolhat a' sejtszöveten , az olly begyes tű, hogy ne hathatna Ugyancsak a' sejtszöveten által.