Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)

5. szám

C 74 •) természetesen csodálkozunk, hogy mind ezen nedv hová ieszen; mi köriil azonban azt meg kell jegyeznünk , hogy a' kifolyó mennyiség csak egy kis része annak , mit a' fa, midőn megsértetett volna, magában tartott, és hogy a' virics a/, edények ez alkalommal szabadabban munkálkodó erős összehúzódása által a

1 fának több részeiből áradhat, és végre, hogy a' növény gyökere a" fa edényeinek ez alkalommal csekélybedett feszülése n iatt a' földbiil új nedveket annál könnyebben és annál többet szí fel; honnét tehát az követközik , hogy a" megsértett fábul több virics foly ki, mint a' sértés helyén a

1 meg nem sértett fában fogott volna máskép folyni De azt megengedvén is, hogy a' viricsnek fölemelkedése a' fában, azzal semmi arányban nincsen , mi megsértetvén a' fa, belőle foly, az mind e' mellett is feltűnő, hogy hová siet ezen mozgásba tett sok nedv. A' tapasztalás azonban azt tanította j hogy az újdon kinőtt levelek vizet nagy mennyiségben gőzölnek ki, mégpedig eleintén legtöbbet, 's innét szakadatlanul fogyólag egész addig mind inkább kevesebbet egész azon pillanatig, míg végre ősszel megsárgulnák és lehúllonnk. Wood w a r d , Dales, és Se nn e b i e r a' kigőzölgött nedvek meghatározására különös kísérleteket tettek, 's azt igen nevezetesnek találták. Woodward úgy találta, hogy különböző növenyek tizenegy hét lefolyta alatt fölületeikből körülbelől százszor annyi vizet gőzöltek ki, mint midőn kísérlet kezdetével magok nyomtak. A' virics tehát alolrtíl igen víztartólag emelködik fölfelé, azért, hogy tenyészeti folyamata alatt a

1 növénynek mind inkább tömúljön, sürűdjék (concentráltassék) , hogy merő anyagait lerakja, és hogy az újra felemelkedő nedveknek maga után tért hagyjon. K n ig h t azonban azt mutatta meg . vagy legalább iparkodott valószínűvé tenni, hogy a' lombba (leveles ágakba) jutó nedvnek egy része az itt kigőzölgés és levegőveli ériilközés által történt átváltozás után a' lombbal saját edények által a' gyök felé mozogván, az úgy nevezett foszlába (Splint)