Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)
4. szám
( 54 ) ban, annak azonban -f- 40°on nem szabad túl menni, mivel a' magban megindult élet a' nagyobb melegben elhal. Edwards és Collin kísérletei szerint a' növenyek csirádzó tehetsége nem vesz el, ha azok merő alakban — 40°, vagy 70°nyi melegnek tétetnek ki, melly a' -f- 7á°ban azonban már elvesz, -t- 45°nyi melegben nedves földben szinte megszűnik a' csirádzó tehetség, noha a' magok egy darabig -+• 5ü°nyi mérsékleti! vízben ázhatnak, a' nélkül hogy ebbeli tehetségét minden mag elvesztené; 3) a' magnak a' levegővel érületben kell lenni. — Ezen körülmények közt a' mag lassanként feldagad, a' liszek megválnak, a' gyök kifejlődik, és a' főidben belebb hat; a' tollka az első levelek jeleit mutatja, a' világoságra iparkodik , a' liszeket magával egyetemben a' föld színe fölibe kényteli, mellyek aztán az úgy nevezett liszlevelekké (Herzblätter) lesznek, a' többi rendes levelek kifejlődése után elhervadnak, lehúlinak. Mit mi ezen belső életfolyamatrúl tudunk, az a* következendő: a' mag boritékában csatornák léteznek, mellyek hajcsői erejök által vízzel telnek meg, melly aztán a 1 mag belsejébe is elhatván, az egész mag feldagad ; mert a' vízben később hamarább minden mag felduzzad. Idővel az igaz a' magboriték gyakorta olly igen megkeményszik, hogy vizet nem képes magába színi, midőn nem ritkán díszlik efféle magokot zöldlős vízbe (Chlorwasser) , vagy kévés sósavval föleresztett vízbo áztatván, borítékaiknak előbbeni felpuff'adó tehetségöket visszaadni, a' nélkül hogy a' mag élete elrontatnék. A' zöldlőnek ezen hatalma alaptalanúl magyaráztaték a' savító (Oxygenium) kifejlődéséből. Azonban csirádzás közben a' magoknak vízben lenni nem jó, mivel a" víz olly részeket húz ki belőlök , mellyek az új növény növésére szükségesek. Csak a' vízi növenyek magvai csiradzonak a 1 víz alatt. A' szárazföldi növény magvának csak valamelly nedves testtel kell ériilköznie, hogy csirádzék , de melly mégis azt ne gátolja , hogy a' lég a' maghoz férhessen. A' magot többnyire löld veszi körül. a' mag ennek nedvét szija magába , a'