Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)

22. szám

( 358 ') vényt hihetőleg Egyiptomból, Arabiából és Nyugott-todiából hasznúiiák, 's úgy mondják, hogy a' hollandiaiak most is ezen fajával élnek a' futejnek. — A' futej felett különböző vegybontási (analyticus) közléseket olvashatni, de közlő ügy hiszi, hogy illyes különféleség csak az anyag' különböző tisztaságából származhatott. Ezen növenynek hathatós eleme (princípium) gyantából áll, mellyet borszesz, — égény, — savak, — 's égvények által lehet belőle kihúzni. Paris és 11. ezt fút ej el ne k (euphorbina) nevezik. Orvosi tulajdonai: Ha a' fútej nagy adagban vétetik, akkor erősen ható csipős méreg gyanánt munkálódik, 's keményebb gyomor- és bél. gyuladásokat, fekélyedéseket hoz-elő. A

1 régi orvosok ezen szert gyakran víz — és hashajtóként használták ; — Adaga különböző; — az öregek egy terecset (scrupulus) Schröder 5 —10- szemeit, Geoffroy 8. sz. 's több mások 2—3, sz. adtak belőle. Közlő azt hiszi , hogy a' Kroton-olajt (oleum crotonis) jó formán ki lehetne általa pótolni, ki, hogy kísérleteket tehessen, maga is bevett néhány 3 — 10. szeiuerből álló adagot belőle, mellyek könnyebb bélcsikarást, de hányást vagy hasmenést épen nem Inyztak-elő; — másoknál 6. szemerre fájdalmak, 's némellyeknél hasmenés is következett. Tulajdon tapasztalataiból 's mások irományaiból közlő azon következést húzta , hogy a' fűtej , mint hashajtó nem fog közönséges lábra kapni, 's hogy izgékony takonyhártyákkal biró egymiknél ártalmas változásokat szülhet. Ir-alakban mélyen fészkülő fájdalmaknál használtatik , 's Dr. Ainslie állítása szerént, a' benszűletett indusok hasonló esetekben a' fútej' külön fajaiból sajtolt nedvvel szoktak élni. Régibb orvosaink illyes kenőcsökhöz mindég egyéb hathatós szereket is kevertek, miért nehéz meghatározni , mennyit kelljen a' fútej" erejének tulajdonítani. Pyl beszél egy esetet, hol valami ember arról vá-