Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)
8. szám
(. 118 ) nél, a' nekik illendő helyekbül kimozdítva látjuk, inire főkép az orrban a' leereszkedtéhen többé kevesbé majd jobbra majd balra ferdülőben vagyon olly gyakor példánk. Melly egyes részeknek közepvonalbuli kimozdulásának okát eredeti kifejlődésünkben találjuk, mert valamint az égi testek eredeti képlődésekor minden hozzá tartozó elem a' központra iparkodik verekedni, ügy testünk szármoztakor is minden életműves elem ha nem a' központ, legalább a' közép lap felé iparkodván , az előbb ott megtelepedett , de még eléggé meg nem erősödött részek a' később képlődöttek által, a' mennyire csak lehet helyeikből kirnozditatnak. A' magasabb fokon álló életműségekben kétféle élelet t. i. az állati magosabbat, és a' tápláló alacsonabbat különböztetik ineg az élettudósok. Mind a' kettőnek megvannak a' maga nem élesen végződő határai, mind az életre , mind ennek alyazatára az életművezetségre nézve. Az emberi testet e' tekintetből vizsgálván úgy találjuk , hogy annak magva , t. i. a' deréknak az az a' mell- és hasüregnek bennéke, béle a' tápláló élet országát teszi, mind az pedig, mi a' derekat környeli, tehát a' deréknak héja, valamint a' derékbői felülről kinövő fej és felső tagok , és a' belőle alulról kieredő lábak az állati élet birodalmához tartozik. A' két élet birodalma egymástól nincs szorosan elválasztva, mi az életmúves egység fogalmával ellenkeznék, honnét a' tápláló élethöz tartozó részeket az állati élet birtokába, és ezéit viszontag amazéba látjuk kicsapongani, és kölcsönösen egymásba fonódni. Ezen két rendbeli élet eszközeinek hasonmértékét egymással összehasonlitván, úgy találjuk, hogy az állati élethöz tartozók a 3 tápláló élethöz tartozóknál sokkal hasonmértékesebben vannak alkotva , elannyira, hogy emezekben hellyel hellyel az egész has9nmértéket visszalépni, elenyészni látjuk ; minek okát a' természet azon egyszerű intézkedésében találjuk, hogy a' tápláló élet főkép anyagváltoztatással foglalatoskodván, a' természetnek ennek esz-