Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)
7. szám
( loo ) •a más hajtványon, mellyen az edények iránya változaflanúl maradott, a' növény a' gyökérbűi folyton gyarapodott. Ezen és még más kísérletekből azt is tehátlolta Knight, hogy ezen edények billentyűkkel birnak. Mind ezeken kiviil pedig azt mutatta meg , hogy almafa , vagy szőlőtő valamelly ágán ennek gyümölcseit szaporítani, ezeket viricsesekké (vagy mint a' rossz magyar mondani szokta szoftosakká) lehet tenni az által, hogy ha az ág héjábul körös gyűrűt metszünk ki, mert ekkor a' foszlában (Splint) levő nedvek csak a' vágás helyéig mennek, 's egyedül ezen ág tengésére ( vegetatiojára) szolgálnak, holott körös kiinetszés nélkül a J foszlában (Splint) a 1 törzsökön által a' gyökerekbe szivárogván, az egész' táplaltatására fordítatnak. Midőn a' növenyek zöld részei fejlődni kezdődnek, halaványabbak, 's azon arányban zöldülnek, mellybeu a' nap sugarain vannak. A' sötétben termesztett növenyek neddűsok maradnak, a"' naponnőtek sűrűségével, erősségével nem birnak, melly tulajdon némelly növenyek éldel telhetőkké tételére használtatik, vagy hogy az imént kibűt csirák azonnal tőiddel eltakartatnak, vagy átláthatlan burák (fazekak) alá tétetnek. A' kövek közt termő növenyek kőrejtetle részeik szinetlenek , csak akkor zöldülnek meg, midőn a' kő közül kinőnek. Azon változás tehát, melly által a' növény megzöldül, csak a'világoság behatása után áll be ; Sen n e b i er' kísérletei szerint azonban erre még szénsav elnyeletése is kívántatik , mellyek szinte zöldszinűek lesznek akkor is ha víz alatt tétetnek ki világoságnak, melly léghéji levegőt foglalt magában; Gough pedig annak megmutatásán iparkodott, hogy a' zöld szín a' savító közbehatása nélkül létre nem jöhet; és az is tapasztaltatott, hogy a' léghéji levegővel tett szénsavlégnek vegyítése a' zöld szint szinte elősegíti; Ingenhouss t. i. ugy találta, hogy a' növenyek zóld színe gyulólégtartalnni levegőben feltünőleg sötétebbé leszen; Sennebier pedig azt mutatta meg, hogy a' növenyek
