Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

48 I. Érteke/lések, apróbb közlések, kivonatok. IT é v m é r ú" á 1 1 a p o t j a : Legmagasb . -f 10°, 2 (30án) Közép . . + 4,675 Legalsóbb . — 3, 0 (20án), A' hónap' hat utolsó napjáig vastag köd és eső volt. Egyébiránt említést érdemel, hogy e' hónapban a' szokott éjegyeni (aequinoctiale) szelek egészen elmaradtak. E' hónapban is leginkább gyuladások uralkodtak' kórházunkban , volt rtébány mindennapos és barmadnapos hideglelés is. Mindazáltal leggyakrabbak a' nyelő, lélekző 's altesti életművek' gyuladásai, mit ezen ködös és esős időben épen nem vártunk. Használt a' szoros lobellenes gyógymód. — Szenvedtek még némellyek gyenge náthás lázban is, ineliyet bárha néhánynál elég homályos volt — ínég is sokáig húztak. Nyelveik fehéres és nyálkás volt, fogaikon sok tisztátalanság ; unalmas éjjeli köhécselés nyugtalanitá őket, melly eleiénte száraz volt, utóbb ritkább és nyálkás, végül ez bővebb, genyforma sőt véres pökéssel is járt. Legtöbben közűlök mellcsont 's szívgödör körüli nyomás' érzéséről és szájkeserűségről panaszkodtak. A' beteg' állapotjához képest egy- vagy kétszer eret vágtunk, 's gyakran adtunk allövetet, azoknak főkép, kik vérest köptek, végre legfoganatosabb sikerrel használtuk a' hasoldókat. A' szinte gyulasztó bélyegben részesülő tavaszi hidegleléseket, eltörölvén azoknak lobos bélyegét, gyenge lobellenes szerekkel, gyengén oldozó, 's keserkések által, de mindég a' hasonlíthatatlan sósavas hugyaggal egyesítve, olly hamar meggyógyítottuk, hogy különös lázellenes szerre riíkán való szükség.