Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

42 I. Érteke/lések, apróbb közlések, kivonatok. teghez, kit a' legszomorúbb állapotban találván azonnal allövetet alkalmaztattam a' nélkül hogy kiránt czélomat elérhettem volna. Sőt ellenkező lett a' beteg' sorsa , mint már a' bélcsőben ingerlő jalappgyökérpor, és a' végbél' nyilásán behajtott allövet annyira késztették a' székletételre, hogy erőlködések közben minden tagjai messze hallható ropogósok között csak nem szakadoztak, még is csak egy két cseresznyemagot, és egynehány csöpp vizelletet nyomhatott ki a' kínlódó ember. Ekkor a' cseresznyemagnak halmas összeverődését kézújakkal megvizsgálván, elirtóztam a' végbél rendkívül nagy kitúgúltságán és az abban egymásra torlódott mag' sokaságán , de újaimmal a' keményen összeverődött magokat csak egy vagy kettőnként vonhattam ki a* végbélből, azért két ónkanálnyelet vettem segítségül , az egyikét vigya'zva a* végbélbe mutató újam vezérlése mellett annyira felvittem, hogy a' kanál nyele' kivájult lapja a' cseresznyemag-torláson nyugodjék , a' másik kanál (keskenyebb) nyelit pedig a' végbélt már nyitva tartó kanálnyél mellett annyira feltaszítottam ; hogy a' magokból egynehányat az által elválaszthatók; ez megtörténvén, az összeverődött magcsomó felzavarodott és így mindenik xíj betaszitás által a' kanál' nyele több magokat foghatott fel, és a' végbélből kihúzhattam. így folytattam ezen szükségből feltalált működést mind addig, míg a' cseresznyemag mind eggyig, egy egész messzölnyi kitakaríttatott. Azonnal megindult a' vizellet is, és így a' különben végbél- és hudhólyagnyak' megfenésedésétől félhető ember, megszabadult bajától. Ezen esetben örömest láttam volna a' hasonszenves gyógyásznak magaviseletét, ha a' homoeopathiá-