Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizenkettődik füzet

200 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonat ok. c) A' v i z e 11 ü életművek idült beteg­ségeiben. Ezen életművekben következő bajok lehetnek : 1) a' vizellet csak nagy erőlködéssel és csak nagy fájdalmak közt bocsátathatik (dysuria) ; — 2) az ember többször hajtódik vizelletre, de a' vizeli * csak cseppenként ürül, még pedig fájdalom közt (stranguria); — 3) Epen semmi hugy sem ürül­het (ischuria) ; — E beteges tüneményeknek pedig alapul szolgálhatnak: a) hólyaghurut, b) hólyag­aranyér, c) vese-, vagy hólyagkő, föveny. — Vala­mint az idült hurutban a' gőgsípnak takonyhártyája izgatott állapotban vagyon , és az elválasztott takony az életmüvet kivetésre, azaz köhögésre kényteti : úgy a' hólyaghurutnál is a' vizeliő hólyag takony­hártyája mind az elválasztott takony, mind a' vesék» bői emide érkező húgy öszvehuzódásra és kiürítésre ösztönözik a' húlyagot. De minél nagyobb az izga­tott állapot, és minél terhesebbek idegen elemekkel a' takony és vizellet, annál könnyebben támad a* hólyag zárizmában görcs , melly a' iiudcsőnek huzo­dékony sejtszövetére, és az egész tagra elterjed, honnét a* többé kevesbbé bajos vagy épen fölakadott vizeilés származik.— A' hólyaghurut csekély lévén, többnyire a' vizellésbeli bajok is csekélyek ; ezen bajnak kisebb fokánál a* vizellet világos, és csak meghűlvén ülepedik le benne a' takony ; de ha inár vizelléskor tele van a' hugy takonnyal, melly gya­korta nyulárd , vastag, genyféle, akkor a' beteg­ségnek nagyobb foka van jelen. Ezen esetben dysu­ria vagy stranguria bántja a' beteget, és a' beteg­nek éjjelenként többször kell felkelni, de a' vizel­let csak kis mennyiségben ürúi, vagy csak csepeg inkább, fájdalmas égés érzelme nyomorgatván egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom