Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizenkettődik füzet

2) Az 1833diki és 1834diki hurutos járvány. 177 I tében alapszik. A' földben gyuló-villany az előkelő , > ez a' löldnek sajátságos élete, nielly hihetőleg ati­i nak középpontjában legcselckvőbb, felülete felé pe­• dig az ellentételes villany' behatása által folyton j jobban és jobban gyengítetik ; innen van hogy fold­r villanyos tünemények legelébb is mélyen fekvő, I posványos síkságokon mutatkoznak; 's hogy magos I begyeken leginkább a' levegői villany' tüneményei I fejledeznek , mellyek — minél magasabb rétegeiben i találtatnak a' levegőnek, annál tisztábban savítóne­neműek. A' legalsóbb , a' földhez legközelebb lég­[ rétegekben, kivált mély, mocsáros vidékeken a' villany' jelenségei nem ritkán gyulónemú'ek. így látszik nyáron a' nap' behatása a' föld' éle­tét, a' gyulónemíí villanyt annyira felmagasztalni, hogy hatóköre magosra felterjed a' gőzkörbe, hol aztán a'külön sarkú villanyok (+ és —közönséges nevezet alatt) égi háborút támasztanak. Ellenben té­len , holott a' napnak élesztő behatása a' földre szin­te egészen hallgat, 's a' föld holtan és meredten pi­hen , a' nap csak a' levegőnek savító nemű villanyát gerjeszti fel 's tartja fenn gyakran igen eleven álla­potban. / Ugy tetszik, hogy a' földnek gyulóvillanyos életére a' napon kivül még egyéb csillagi és egye­temi (cosmicus) viszonyok is befolyhatnak , és pe­dig legnyomosabban Ázsiának tropicus vidékiben, hol a' legniagasb hegyek és legmélyebb síkságok talál­tatnak ; 's hogy a' gyuló-villanynak felgerjesztett ál­lapotja, majd mélyebben a' földben, majd felülele­sebben magneticus törvények szerint éjszak-nyugot felé vonódik : melly irány' és haladás' kitudására az emberi betegségeknél egyeb reagenseink nincsenek, Orv. Tár. XII. Köt. 12 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom