Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)
1833. Tizenkettődik füzet
2) Az 1833diki es 1834diki hurutos járvány'. 161 gát, a' szép kék egen nyári felhők voltak láthatók , voltak ugyan borult ködös napjaink is. Hó, és eső csak 3. nap. Martius igen kedvetlen, köd, eső, és komor idő váltogatták egymást, a' hideg legnagyobb fokát érte el. Néhány röviden tartó szélvészeket kivévén, hibáztak az éjnap-egyenletiek (aequinoctialia). A' különben változó április igen borult természetet vévén magára, a' levegő hideg, és ködös volt. 14 nap eső, szelek, többnyire nyugotiak. Oszer leszállott a' hévmérő 2° R. 14dike felé kevéssé enyhült az időjárás, de csak hamar ismét hidegre változott. Egész májusban szokatlan forróság uralkodott, gyenge szellők éjnyugotról, semmi eső, a' levegő és föld száraz. Junius folyvást tartó szokatlan forrósága által tűnt ki, mert a' hónap második felében a' hévmérő déltájban 27° ért el árnyékos helyen ; kiállhatatlan , a' következő hónap' kárával kifejlődött melegség ! — Minekutána 1832diki october és november hónapokban a' Pesten másodszor megjelent cholera (melly ugyan belterjére (infensitas) , és kiterjedésére nézve az előbbi esztendeitől tetemesen különbözött) ugyan azon esztendő decemberében megszűnt volna; 1832dik esztendei november, és december, úgy 1833diki januarius, és februarius hónapjaiban legnevezetesebb betegségek valának : csorvás (gastricus) és epés (biliosus) lázak, hólyagos, és veres himlőtől , nem ritkán pedig vörhenytől (scarlatina) kisértetve. Ezen említett betegségek csorvás, vagy csorvaepés kórbélyeggel birtak, mint más évek' auOrv. Tár. XII. Köt. 11