Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)
1833. Tizedik és tizenegyedik füzet
1) A' beteg szernek' megvizsgálása. 13 sokszor annak rostos szövete vétetik észre; ezen rostok néha nyalábba vannak szedve , 's hibázván köztök a' gerezdhártya, helyenként átlátszóvá leszen a* szivárvány. Kiilön nagyságú és szinú' kinövések és domborodások is vétetnek észre a' szivárvány' elülső felületén, kivált a' szemfény' közelében. Vétetnek észre beteges változások a' látlikban vagy szem fényben is. Nagyságára nézve az gyakran igen rendellenes, t. i. hol igen kitágult, hol igen megszűkült. Mozgékonysága, melly a' szivárvány' mozgékonyságával a' legszorosb viszonyban áll, néha egészen megcsökkent, néha felette léha, sokszor vidorabb 's élénkebb mint a' természetszeres állapotban. Legjobb módja a' szemfény' mozgékonysága' kikutatásának az , ha a' beteget arczczal a' világosság felé fordítván, a' hüvelykujjal a' felső szemhéjat lehúzzuk, azt gyengén dörgöljük, aztán sebesen feltoljuk, hogy ekkép a' szein hirtelen nagyobb világosság' befolyásának kitétethessék. Formájára a' szemfény kerek , mint egészséges állapotban , vagy szegletes. Ez utóbbi állapottal jár többnyire annak zavarossága és homálya is, melly az itt betegesen összegyülemedett anyagok (nyirok, sárii geny , vér) által okoztatik. Illy esetekben a' homálynak színét kell figyelemre venni. Ellenkező esetekben a' szemfény' zavaros volta a' hátul fekvő részek' beteges elváltozásától ered. Midőn a' szenifényben semmi rendellenes anyagok nem gyűltek össze, a' hátsó részek is egészségesek: az tökéletes fekete, csak aggastyánoknál nem olly kormos fekete, minthogy az edényhártyának' fekete festéke idővel meg szokott fogyni. Ha pedig a' szemfény megélt valantelly homály vétetnék észre, annak színé-