Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizenkettődik füzet

1) A' fiizedék' gyógyszeres é

s orvosi tekintetben. 133 viasznenni állományt , zöld zsíros anyagot és fás részeket *). Megfontolván Buchner, bogy a' keserű égvénykék a' gyürónyével szívesen formálnak fölereszthetetlen öszveköttetéseket , 's hogy már több égvénykés állományok ismertetnek, inellyek a' vízben fölereszthetük : a* mire az előtt nem volt tekintet, lehetőnek tartá, hogy a' fű/héjban ne talán foglaltató illy égvényke elkerülte legyen a* vizsgálók' figyelmét. Újra megkísérte tehát ezen növény' héját, névszerint a' sárfüzét (salix vitellina) 's az incana-fűzét (salix incana) , 's lS28ban **) közzé is. tette fiirkészetei' következéseit , megismertetvén velünk , és ugyan Salicina név alatt, a' füzedéket , csak hogy azt akkor még nem állíthatta elő egészen menten minden festőtárgytól. Azonban a'német orvosvilág feledékbe hagyá síilyedni e' jeles fölfedezményt szintúgy, mint elkerülé még Buchner úr" figyelmét is egy olasz gyógyszeresnek (Fontana úrnak, Lazizában, a' veronai tartományban) ebbeli korábh való fölfedezése, de melly igen felületesen közölve ***) nem is volt alkalmatos arra, hogy különösen feltűnjék. *) Buchnevs Repertórium fitr d. Pharmacie. XXIX Bd. Nörivb. 1828. 12 1. 410. **) Az említett helyen. ***) Kästner : Polytechnochemie, I Bd. 's későbben: Journal de Chimie nie'dicale , T. I. , hot az áll, hogy Fontana a' fejér fíízhen (salix alba) egy állományt lelt , melly savakkal öszvekapcsolva, só' formáját veszi fel és Salicinának neveztethetik. Ajánlja orvosi használatra kénsavval üszvekőtve (kénsavas fiizedék , sulfas salieinae) 's azt mondja hogy Or- Pollini a' veronai polgári ko'rházhan annak több betegségekben nagy erejét tapasztatván, annak bővebb ulkalmazatával foglalatoskodik.