Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

10 I. Érteke/lések, apróbb közlések, kivonatok. reses : az utóbbik esetben azt nézzük csekély , vagy nagy-e a' veresség, 's csekély vagy egész kiterje­désben lepi - e el a' szem' fejérét. Továbbá külön­bözik a' veresség' formája is , t. i. az vagy egyen­lő, vagy nyaláb-, v. gyiirüforma 's a' szaruhártya kö­rül legnagyobb. Némelíyeknél a' köthártya tiszta fe­jér nu'g a' szemhez nem érünk; ellenben illessük azt ujunkkal bármelly gyengén, nagy érzékenysé­ge miatt azonnal megvérmesedik. Éltesebb emberek­nél a' nélkül hogy a' szem tulajdonképen veres vol­na, a' köthártyában több, vérrel tölt edények látat­nak. Ezen hártya' verességével gyakran annak kifé­kélyedése, még gyakrabban pedig annak dagadt volta jár. Illy daganatok nagyok vagy kicsinyek, kemények vagy lágyak, egyenlők vagy egyenetlenek. Ezen egyenetlen daganata vagy inkább megvastago­dása a' köthártyának sokszor háromszegletü 's he­gyével közönségesen a' szaruhártya' közepét éri-el. A' tiilkhártyánál mindenek előtt annak színére ügyelünk. Gyenge gyermekeknél , egészséges ál­lapotban kéklő , mivel vékony és finom szövetén az edényhártya' edényei átlátszanak]; felserdülteknél sű­rűbb 's erősebb lévén, fejér. Szembajokban gyakran veres, nagyobb kisebb mértékben és kiterjedésben; néha szennyes-kékes, kivált a' szaruhártya' széle kö­rül : melly esetekben az a' szaruhártya körül több­nyire kitágult is és vagy gyürüformán fölemelkedett vagy több egyenetlen daganatot mutató. A' szaruhártya' vizsgálatánál először is az azt fedő köthártyát tekintjük meg, nem látszanak-e benne reczeformán elágadzó véredénykék, daganat, veresség, a' szövemény' teljes elváltozása. Nem rit­kán a' tiilkhártya' köthártyájának megkérgesedései

Next

/
Oldalképek
Tartalom