Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

1) Dlaetetiku. 107 val átláttassa azt, hogy milly magas czélok vezethették az említett tisztelt consistoriumot annak köz haszonra szolgáló kidolgoztatására, niellyet azonban czéliránylag kidolgozva nem csak olvasó, hanem tanuló könyv gyanánt is szeretne a' nevendék kezébe adni a' Ref.— Nálunk t. i. mind eddig az egy vallási neveltetést kivévén, melly mainap nein elegendő az embernek földi boldogságát megszerezni, vagy tulajdon értelemben nem , vagy egy báron nagyobb részt seleiráuyúlag neveltetik az ember ; az eis > állítás a' pórnépet, a' mezei szántóvető embert, a' második a' mesterembereket, művészeket, tanultakat 's urakat, egy szóval inkább a' nép' szinét illeti ; már hogy a' czélirányos nevelés mind az egyes ember mind pedig az álladalom boldogságának alapja légyen, hogy valamint a' nép szinének úgy a' pórnépnek is szüksége vagyon a' saját 's különös nevelésre, hogy a' leendő mester és művészeknek más nevelés kelljen, mint a' szoros értelembeni tudósoknak 's uraknak, azon ugyan alig kételkedhetni: melly három egymástól létalaposan különbözendő nevelésnek millyennck kellene különösen lenni , azt csak gyanítja Referens 's annak mélyebb kifejtésébe nem bocsátkozik ; azonban hogy annak egy részét a' diaeteticának kellene tenni , azt erősen hiszi, melly a' pórnépnek nem kevesbbé szükséges mint a' nép szinének , azért mert ez hála az egeknek ! többé orvos dolgából nálunk sem szűkölködik, a' szegény föld nép pedig nagyobb részt még mindig orvos nélkül lévén , élete 's regéssége merőleg a' vak sorstdl , vagy egy két avatatlan javos gyógytapogatásától függ. Hála tehát az ügyefogyott emberiség részéről , az említett reformat um consistoriurunak!