Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

102 I. Érteke/lések, apróbb közlések, kivonatok. .kemények maradtak. D. gerellyel felbökte a' leglágyabb pontot, 's ez által nagy mennyiségű dögbűz , szürke szinii 's barnás rongyokkal kevert folyadék folyt ki. Későbben székfűforrázattal tétettek borongatások , belsőleg pedig gyökünké forrázatot vett a' beteg. A' tályog' megnyitása után az asszony érezhetőképen javult, a' nagy láz — noha az erők felette sülyedtek volt, engedett, 's étvágy és álom viszszatértek. A' bökpont egy kis bourdonettal folyvást nyílva tartatott, mind a' mellett a' köldökben önkényt képződött egy ríj nyilas , mellyen által egy kis geny, néha pedig ételrészek is elfolytak. Fekvés és irány a' hurkabélre hagyának következtetni, azonban az elment ételrészek emésztetlenek voltak. Azon kívül a' máj vidék' külön helyein még öt más nyílás is támadt, inellyekből folyvást vékony, barnás folyadék szivárgott, 's mellyeken által a' kéinrud mélyen beért a' májba. Meleg borogatások és tápláló életrend mellett mind ezen nyílások begyógyultak. A' hastakarók erősen be voltak húzódva , 's a' genyedés által nagyon megkisebbedett májjal voltaképen öszve látszának függeni. A' beteg teljesen meggyógyult, csak hogy 4—5 hónappal későbben egyike ezen sípfekélyeknek ismét felfakadt 's kevés vékony genyet öntött. Borogatásokra ez is begyógyult, 's visszaesés nem történt. (Summar. Nr. 19.). 156) Fiatal asszonyok' főfájása Dr. Graves tői (The medico-chirurg. Review. 1833. July). Hogyha e' bajban bővéríiek szenvednek, megfelel a' czélnak : koránkelés, alkalmatos életrend , sok mozgás, időről időre erős hashajtó. Hogyha nagy találna lenni a vérnek fej felé való torlódása, nadályt kell a'ifülek megé rakni, vagy még inkább a*