Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

G) Vegyes közlések kivonatokban. 97 na, azért itt az elkötés czélirányosabb. Az etetők közül a' mélyebben hatók választassanak, úgymint maró higany , eczetsavas ólrnag, etető hainag 's kénsavas vasag' olvasztékai. A' széles fügölyök ellen — ha belső orvoslásnak nein találnának engedni — etető szereket használónk , 's a' szerző Plenk' javított olvasztékát találta leghaszonvehetőbbnek, melly egy rész káfor, két rész niaro higany 's 16 rész boriéiból áll, 's napjában egy vagy többször ecsettel mázoltatik a' fiigölyre ; sőt ezek levágatásakor vér-állató szer gyanánt használ, 's egyszersmind a' viszszamaradó gyökeret is elrontja. (Bust's Mag. XXXIX után Summar. 1833. Nr 20). 153) A' nem bujakóros takárról az Archives génér. de Méd. idei 5d füzetében értekezvén Pigeaux űr érdekli, inikép a' bujadögös nyavalyák általán csak igen hiányosan 's kevés figyelemmel tanultatnak, a' miért mind az állító, mind a' tagadó tételek e' kórformára nézve kevés alapossággal bírnak. Ezért a' szerző a* nevezett helyen közli a' nem bujasenyves takár' kórismeretéről tapasztalásait. Ámbár, u.in., a'nem bujasenyves takár' előfordulása megengedtetik, még is a' kórkülönböztetés' nehézségei igen kedvezők azokra nézve, kik minden, elhálás' következésében előálló takárt bujakórosnak vagy legalább olly gyanúsnak szeretnek nézni , melly szintazon orvoslást kivánja. Maradt pedig a' kórismeret e' tekintetben felette hiányos, minthogy az orvosok csak külső jelekre ügyelvén, az okok' a , a' baj' feltűnésére 's lefolyására nem voltak elég tekintettel. A' szerző szerint sem színe vagy sűrűsége , sem heves vagy idülő lefolyása a' takonyárnak nem különböztetik meg a' két kórképet egyOrv. Tár. XII. Köt. 7